„Merre tovább keresztyén Európa?”

Karunk rendezésében pódiumbeszélgetésre került sor 2017. november 29-én, egyetemünk Konferencia Központjának dísztermében „Merre tovább keresztyén Európa?” címmel. A pódiumbeszélgetés résztvevője: Dr. Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Prof. ThDr. Jozef Jarab, PhD. a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora volt. A rendezvény moderátori tisztjét Prof. ThDr. Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanszékvezető tanára látta el.

1.      kép: A pódiumbeszélgetés résztvevői: Jozef Jarab rektor, Bándy György a beszélgetés moderátora, Soltész Miklós államtitkár, Juhész György egyetemünk rektora, Lévai Attila a teológiai kar dékánja

A téma az európai keresztyénség helyzete, az Európai Unió egyházfelfogása, a keresztyén értékek és Európa népeinek jövője volt.

Jeles vendégeink egybehangzó véleményként fogalmazták meg, hogy nagy személyi és egyéni felelősségünk van az európai keresztyén hit, kultúra és értékek védelme terén. Európa, jelenleg, csak „külsőségekben” keresztyén. Jól mutatja ezt az unió zászlaja, ami a maga 12 csillagával egy klasszikus Mária szimbólum, de „a brüsszeli vezetés jó része – nem mondom, hogy mindenki – nem akar visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyek Európát 1000 éve éltetik. Az unió vezetőit nem érdekli a keresztyénség, mint hit, és mint közösségmegtartó erő. Sokkal inkább üzleti érdekek azok, amivel megpróbálják összefogni ennek a két tucatnyi országnak a közösségét. Azt mutatja a jelen, hogy nagyon nagy baj lesz, mert értékválságban vagyunk már most is” – mondta Soltész Miklós államtitkár.

2.      kép: Dr. Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára

Jozef Jarab rektor az EU egyházfelfogása kapcsán rámutatott, hogy az egyházak és a vallási közösségek között – amelyekre az unió egyformán tekint – az alapvető különbség az, hogy az egyházaknak saját hitvallásuk van, ami a Szentírás mellett az identitásuk meghatározója. Európának ezt meg kell értenie, mert különben fennáll a veszély, hogy a sajátos és egymást kiegészítő keresztyén értékek feloldódnak az egyre erősödő szinkretizmus miatt. „Bízom abban, hogy Isten gyermekei nem lesznek nagyobb próbatételeknek kitéve, mint amennyit el tudnak hordozni” – mondta a Katolikus Egyetem rektora, hozzátéve, hogy a múltban tapasztalt keresztyénüldözés és egyházellenesség nemcsak rombolta, hanem erősítette is az egyházat. A rektor a kommunista rendszerre utalva említette a szlovákiai ún. „titkos”, vagy „föld alatti” papképzés kemény állami üldözését, vagy a magyarországi Mindszenty József bíboros üldözését, s utalt a sztálini idők súlyos egyházellenes történéseire.

3.      kép: Prof. ThDr. Jozef Jarab, PhD. a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora

Ma nem ilyen jellegű és formájú a keresztyénüldözés – mondta Soltász Miklós. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években, Németországban 500 római katolikus templomot és 1000 protestáns templomot zártak be, bontottak le, vagy építettek át mecsetté. Ugyanebben az időszakban 2500 mecset épült. Svédországban le akarják vetetni a kereszteket a templomtornyokról, hogy a keresztyén jelkép ne sértse az iszlám hitűeket. „A látszólag jól élő, soha nem látott anyagi jólétben lévő Nyugat, lelkileg süllyed” – mutatott rá az államtitkár. Szerinte ez a hanyatlás készítette elő a talajt az ún. gender elmélet számára, ami „teljesen felülírja és át akarja írni a zsidó-keresztyén tanítást. Ha ezt valaki nem veszi észre, hogy ez egy csöndes keresztyénüldözés, akkor az becsapja a saját nemzetét. Kimondom: Franciaország elveszett. Németország is el fog veszni, ha így folytatják tovább” – mondta az államtitkár.

4.      kép: Prof. ThDr. Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanszékvezető tanára, a pódiumbeszélgetés moderátora

5.      kép: a hallgatóság

Mindkét résztvevő a keresztyén gyökereink tiszteletben tartására, éltetésére; felelősségteljes életre és a politikai korrektséget olykor szükségből túllépő igazmondás szükségességére bátorította a szép számban megjelent hallgatóságot. „Hála Istennek, itt egy olyan környezetben élünk, ahol az idősebb korosztálynak és a középkorosztálynak megvan még a „szenzora”, amivel érzi a veszélyt. A fiatalok felelőssége az, hogy higgyék el a szüleiknek, a nagyszüleiknek, a tanáraiknak, és a papjaiknak azt, amit mondanak” – tette hozzá az államtitkár.

6.      kép: a hallgatóság

A másfél órás pódiumbeszélgetés során szóba került a migráns kérdés is. Mind a politikus, mind az egyházi, akadémiai ember nagy próbatételnek nevezte a jelenséget. Soltész Miklós szerint „a jó Isten most megpróbálja Európát, s így akar segíteni, erősíteni”. A komoly baj ugyanis mindig Istenhez irányítja az embert. Mind mondta: „a haldokló kommunisták sem Marxot, hanem a jó Istent hívták segítségül…”. Közép-Európában vannak felelős vezetők, akik pontosan érzik azt, hogy a mi most Európára zúdul, az fel kell, hogy ébresszen bennünket: magyarokat, szlovákokat, cseheket, lengyeleket, szerbeket, románokat. Soltész Miklós szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök „legalább 10 lépéssel előbbre jár, mint Európa sok más vezetője. Ez igaz a szlovák, a lengyel és a cseh vezetőkre is. Látjuk, hogy éket is akarnak verni közénk... de a kultúránk, hitünk sokkal erősebb kell, hogy legyen, mint minden más törekvés! Ahogy ezer évvel ezelőtt ez a térség Nyugat-Európától kapta a hittérítőket, most mi tehetjük újra keresztyénné Európát”. Elhangzott, hogy az európai emberek többségének elege van a liberális diktatúrából. Csak bátorság és határozottság kell ahhoz, hogy kiálljunk az értékeink: hitünk, kultúránk, hagyományaink mellett.

7.      kép: Dr. habil. PaedDr. Juhász György, PhD. a SJE rektora, megköszöni a résztvevőknek – előadóknak és hallgatóknak – a pódiumbeszélgetésen való részvételt

A pódiumbeszélgetés résztvevői emlékeztettek arra, hogy – Európától eltérően – a világban erősödik a keresztyénség, elsősorban Dél-Amerikában és Ázsiában. Végül az iszlám világban tapasztalható keresztyénüldözés is szóba került. Ennek kapcsán mondta Soltész államtitkár, hogy Magyarország Kormányának eddigi segítsége – karitatív szervezeteken keresztül kórház- és iskolaépítések, templomok rendbetétele – most kezd beérni. A mi felelősségünk, hogy egyik oldalon őrizzük meg a magunk világát, másfelől pedig, a gazdagságunkból segíteni kell ott, ahol erre segítségre szorulnak.

Jarab rektor úr látása szerint a keresztyénség egy fontos dolgot kínál ma is az embereknek. Ez a belső klauzúra. Egy belső rend, amit az embernek magának kell elfogadnia és megvalósítania. Lelki és vallási vonatkozásban ezt nem szabad, hogy bármi is megzavarja. „Az a jelenség, amit szekularizmusnak, a világhoz való igazodásnak nevezünk, mindig itt lesz mellettünk. Tőlünk függ, hogy hogyan engedjük magunkra hatni” – mondta Jozef Jarab, hozzátéve, hogy nagy feladat és fontos jövőkép számunkra az, hogy hitet és jóságot csöpögtessünk a gyermekeink és fiataljaink szívébe.