Figyelem! A Bc. (alapképzés) tanulmányi programjainkra való jelentkezési határidőt meghosszabbítottuk 2017. június 30-ig.
Tisztelt Hallgatók!
A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017. április 13-ra dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.
Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.
Szinte nincs is másik olyan történeti eseménye az emberiség históriájának, amely olyan tartósan megváltoztatta volna a világ keresztények lakta területeit, mint a reformáció. Mivel kétségbe vonta a régi világ- és értékrendet, impulzust adott olyan teljesen új elképzeléseknek és gondolkodási modelleknek, amelyek a felvilágosodás korszakán át jelenlegi társadalmi rendszereinkig ívelnek.
A pietizmus a legfontosabb európai szellemi áramlatnak számít a reformáció és a felvilágosodás között. August Hermann Francke (1663–1727) a pietizmus vezető személyiségeinek egyikeként Martin Luther számos követelését magáévá tette, és azok gyakorlati megvalósítására törekedett.
A kiállítást megnyitják:
Dr. Liptai Kálmán, rektor, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Verók Attila, tanszékvezető, Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, Eszterházy Károly Egyetem
A kiállítás anyagát bemutatja és A reformációkései felvirágzása: a hallei pietizmus címmel bevezető gondolatokat mond dr. Verók Attila.
Időpont: 2017. április 4., 11.00.
A kiállítás helyszíne: SJE Konferenciaközpont Aulája
Új reformáció címmel 2017. március 22-én nemzetközi tudományos konferencia lesz a Református Teológiai Karon. A konferencia – amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal közös szervezésben valósul meg – a reformáció 500., jubileumi évének egyik kiemelt felvidéki rendezvénye.
Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.
Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.
A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.
1. díj ̶ 250 EUR
2. díj ̶ 150 EUR
3. díj ̶ 100 EUR
Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2016/2017-es évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.
A pályázatra írott ̶ minimum 4 A4-es oldalas ̶ prédikáció leadásának határideje 2017. április 30. A beérkezett prédikációkat 2017. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.
Komárom-Sárospatak: 2017. január
Az Alapítvány Kuratóriuma
A KULTÚRETIKAI PARADIGMAVÁLTÁS FONTOSSÁGÁRÓL
Izgalmas sorozat, számos új információ. - A rév-komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán érdekes, hiánypótló szociáletikai előadássorozatra került sor 2016. szeptember--december hónapban, összesen 34 órában. Dr. Békefy Lajos református teológus, világvallás-kutató és Dr. Birkás Antal evangélikus teológus, politológus a Magyarországon a Barankovics Alapítvány által megjelentett „zöld” szociáletika szerkesztőiként és hét szerzőjének két társszerzőjeként, akönyvben kifejtett protestáns integrált felelősségetika módszerévelközelítették meg témáikat.
Dr. Birkás Antal kezdte a sorozatot, a protestáns politikai filozófia
kérdéseivel, Luther és Kálvin, valamint Kuyper tanításaival, az engedelmesség és ellenállás kérdésének reformátori megközelítésével. Felvázolta a reformátorok gazdasági nézeteit, majd részletesen kibontotta az állam-egyház viszony alakulását történelmi és európai vetületben, ismertetve legfőbb kutatási területeként szerzett ismereteit dióhéjban akülönböző ide vonatkozó elméletekről és érvényes joggyakorlatról.
Dr. Békefy Lajos bemutatta az integrált felelősségetika módszerét, a protestáns szociáletika történetét. Részletesen elemezte a módszer segítségével a református szociáletika kezdeteit, 20. századi kibontakozását. Ezt követően a világvallások 21. századi versenyfutását vázolta fel a bergeri antiszekularizációs tézis nyomán. A 2070-es évekig valószínűsíthető világvallás-trendek tükrében szólt a keresztyénség-iszlámközötti feszültségekről, a Migrópa, Eurábia névvel megjelölt törekvésekről. Majd a legújabb Maddison-féle kutatások és publikált, roppant izgalmasgazdaságstatisztikák tükrében szólt a protestáns gazdaságetika sajátosságairól. A statisztikák révén sikerült kimutatni az egy főre eső nemzeti jövedelem alakulását 1500 óta napjainkig. Ezek egyértelműen kihozták az európai protestáns országok gazdasági fölényét a katolikus országokkal szemben, s ennek a gazdaság-lélektani, protestáns hitben és erkölcsben, puritán attitűdben, felelősségetikában rejlő mozgatórugóit szemléletesen és meggyőzően illusztrálta „A protestáns gazdaságetikai csoda titka és magyarázata” címmel. Decemberi blokkjában a protestáns kultúretika izgalmas kérdéseivel, és az öko-etika aktualitásaival foglalkozott. A pénz uralja a világot, de ki uralja a pénzt témakörét, illetve a gerontológiát csak röviden érintette, kifejezve készségét, hogy ezekről részletesebben egykövetkező, 2017. évi előadásblokkban szívesen szól majd. Mindkét előadó sorozatai olyan és annyi új ismeretanyagot, információt adtak, hogy azok feldolgozásához egy munkafüzet igen hasznos lenne, s még inkább az, hogy e témákat lelkészek, egyházi és nem egyházi érdeklődők is szélesebbkörben megismerjék.
Kultúretikai apóriák. - Ízelítőül néhány gondolatot jegyzünk ide Dr. Békefy Lajos kultúretikai előadásából. Számos példán bizonyította, hogy kultúra és etika milyen szoros és termékeny kölcsönhatásban állhat egymással, illetve milyen szembenállások lehetségesek, előidézve a kultúra mélyzuhanását.Albert Schweitzer etikus, gazdag, 1923-ban Uppsalában tartott kultúrfilozófiai előadásain keresztül mutatott rá az előadó a ma is elgondolkodtató megállapítás összefüggéseire: „A kultúra hanyatlásának korszakában élünk. Nem a háború okozta ezt a helyzetet. Ez csak a hanyatlás borzasztó jele volt. Ami már szellemileg korábban bekövetkezett, az fejeződött ki a háborúban”. Vishal Mangalwadi, napjaink indiai protestáns filozófusa pedig a mai Európa veszélyeztetettségét abban látja, hogy a keresztyén kultúra szívéről, a Bibliáról szakadt le Nyugat jó része. „Vagy visszataláltok a gyökerekhez, vagy elvesztek!” – így az indiai tudós.Peter Berger pedig, a vallás és a modernitás kutatója, a szekularizációs tézis megcáfolója így fogalmaz: nem a protestáns hit a pluralista és modern kultúra alapja, hanem a bibliai hit, s ez marad továbbra is a legerőteljesebb kulturális energiaforrás. Képekkel, ábrákkal, modellekkel gazdagon illusztrált előadásában „Isten kultúrküzdelméről” is szólt, melynek eszköze és történelmi formája az exodusok sorozata volt. Négy ilyen paradigmaváltást mutatott be: a bábelizmust, az etnikai idegenségből történt kihívást Ábrám és háza népe történetével, mintegy 2000 évvel Kr. előtt. Az akkád-sumér kultúrát anthropo-glórifikálásnak, az ember öndicsőítésének nevezte, ennek jele volt a bábeli torony építése. A következő kultúrparadigmán az egyiptomi „jólétből”, a fogyasztás és konzum ókori birodalmából történt szabadítást mutatta be. A harmadik isteni kultúrparadigma a pusztai vándorlás során áll előttünk, az arany mammonizmustól történt szabadítás során. A negyedik paradigma az asszír-babilóniai fogságból, az idegen istenek, gondolkodás és vallások, bálványok megkötöző hatalma alóli szabadítást jelölte meg.
A keresztyénséget a legkülönfélébb szellemi és testi bálványok, azidolatrizmus, s az önbálványozás, az idiolatrizmus kötelékeiből történő jézusi-pneumatikus szabadítás hatalmas történelmi eszközeként mutatta be. A kultúra és a civilizáció szembeállítását hamis alternatívaként vetette el. Rámutatott: kezdetben, a creatio ex nihilo során a Szellem, Isten Lelkének befolyása, creatioja nélkül semmi nem jöhetett volna létre. Tehát az anyag rendkövető, az isteni Lélek lenyomataként a matériába belevetülő fizikai törvényszerűségek szerinti elrendeződése, törvénytartása a szellemi befolyás, a pneumatikus creatio és fenntartás következménye volt, s az is marad az anyagi világ végéig. Ezután kultúrtipológizálással közel 30 olyan régi-modern idolt, bálványt és idiolatrikus, azaz önimádást megvalósító attitűdöt sorolt fel, melyek között akár a hallgatók is felismerhették saját idoljaikat és idiolatrikus kísértéseiket. Ismételten, már refrénszerűen hangsúlyozta az előadó Albert Schweitzer alapvető tézisét: „Etika nélkül kultúra nem lehetséges, ez önellentmondás lenne”. Csak a kultúra etizálásával, etikai értékekkel történő áthatásával, érték-perichorézisszellehet megakadályozni ma is a kultúra hanyatlását. A hanyatlásnak a múlt század elején és közepén a háború volt a jele, ma a globalizáció nyílt és rejtett idoljai.
A roppant érdekes és izgalmas ötféle niebuhri modell pozícionálásán keresztül mutatta be Krisztus és kultúra viszonyát, jellemezve is sorban ezeket: Krisztus a kultúra ellen; a kultúra Krisztusa; Krisztus a kultúra fölött; Krisztus és a kultúra paradoxona; Krisztus a kultúra transzformátora. Történelmi, irodalmi, teológiai példákat is felmutatott mindegyikre, az ötödik pozíciót tartva ma is érvényesíthetőnek, számunkra is vállalhatónak. Az áthatás, a perichorézisz óegyházi kategóriájával jellemezte a keresztyénségma is konstruktív kultúraértelmezését és gyakorlatát, s a mustármag és a kovász példázatával illusztrálta a 21. századi protestáns kultúramodell időtállóságát. Csak így lehet megvalósítani valamit a kultúra oly’ szükséges re-valorizációjából, értékhordozó, értékközvetítő szerepének megőrzéséből, ugyanígy újra-etizálását, újra humanizálását, re-formációját is így munkálhatjuk. H. van Til és H. Timm legújabb kultúraelméleti kutatásai nyomán szólt még az „Entnomadisierung”, a modernkori nomádság és barbárság jelenségei leleplezésének és néven nevezésének nagyon égető, szükséges voltáról, az ellenük folytatandó „kultúrharc” eszközeiről. Így főként a kulturális és szakrális amnézia, emlékezet kiesés gyógyításának sürgető voltáról, el egészen a kozmo-esztétikai kultúra ápolásáig. Mindez, s a kultúretikai elemzések, és stratégiák egész sora, ami ebben az előadásban felmerült, ugyanazt a célt követi és törekszik megvalósítani, mint amit a 20. század elején a holland református teológia, majd a reformációi filozófia tűzött ki a társadalom elé, és meglehetősen jó hatásfokkal meg is valósított Hollandiában, Svájcban és Skóciában, részben hazánkban és Erdélyben. Nevezetesen: Isten dicsőségének keresését, megélését, szolgálatát a kultúra és a kultúretika területén. Várjuk az érdekes sorozat folytatását 2017-ben! (-s-s-n)
Tisztelt Hallgatók!
A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2016. november 28-án 8,00 órától 12,00 óráig dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára. A dékáni szabadidő alatt kerül sor a Selye J. Egyetem rektorjelöltjének bemutatkozására, amelyre nagy szeretettel és tisztelettel várjuk a hallgatóinkat az Egyetem Konferencia Központjának aulájába.
Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.
Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Komárom
Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Kara - Eperjes
Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak
Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete– Nagyvárad
Calvin J. Teológiai Akadémia –Komárom
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Abaúj-Tornai Egyházmegye
Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók
Nemzetközi tudományos konferencia
Helyszín és időpont:
Kassai Magyar Református Egyházközség – Kovács u. 15 - Kassa
2016. november 24.
Program
2016. november 24. csütörtök
Előadások:
13:00 – Ebéd
Programbizottság:
Mgr. Lévai Attila, PhD. - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia
Doc. Dr. Füsti-Molnár Szilveszter, PhD. - Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak
Dr. habil. Kókai Nagy Viktor, PhD. - Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, Magyarország
Doc. Dr. Pálfi József, PhD. – Partiumi Keresztyén Egyetem – Nagyvárad
prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD. – Gréckokatolícka teologická fakulta Prešovskej univerzity – Prešov
Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D. - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia
Szervezőbizottság
Ing. Kis Jolán, PhD.
Mgr. Czinke Zsolt
Mgr. Orémus Zoltán
Mgr. Pólya Katalin, PhD
ThDr. Somogyi Alfréd, PhD..
|
A KONFERENCIA VÉDNÖKEI
Doc. RNDr. Tóth János, PhD. a SJE rektora Mgr. Fazekas László – a SzRKE püspöke
(kérdések és információk tekintetében) Mgr. Lévai Attila, PhD. Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar Komárom Cím: Bratislavská cesta 3322 945 01 Komárno Slovenská republika tel.: 00421 035 3260657 e-mail: levaia @selyeuni.sk
|
A kiállítás eredeti fotók és írásos kor-dokumentumok alapján mutatja be az 1956-os magyar forradalom utáni emigrációban Ausztriába, vagy Ausztrián át Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba menekült emberek közötti református egyházi szolgálatokat.
A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara dékánja
a 131/2002 T.t. sz. felsőoktatási törvénnyel összehangban, a SJE oktatói, kutatói, professzori, docensi munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve, valamint a SJE vezetői munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve alapján
p á l y á z a t o t h i r d e t
a következő tanszékvezetői munkakör betöltésére: „TANSZÉKVEZETŐI PÁLYÁZAT“
Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán
Program:
1. Igehirdetés: Dr. Habil.Bernhard Kaiser, D.Th. 2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán)
3. Doktoravatás (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán)
Roads to Reconciliation Between Groups in Conflict
10th Conference of Protestant Theological Faculties from Central and Eastern Europe and the Netherlands Komárno, Slovakia 20. -24. April 2016
List of Hotels and Pensions in Komárno.docx
M E G H Í V Ó
Komolyzenei koncertre
A Selye János Egyetem rektora, Doc. RNDr. Tóth János, PhD.
és a
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Ft. Mgr. Fazekas László
védnökségével
2016. április 18-án, hétfőn 18 órai kezdettel, Révkomáromban, a református templomban.
(korabeli hangszereken)
MAJÓ Zoltán – furulyák, művészeti vezető, SZABÓ Mária - furulyák, MIKLÓS Noémi – csembaló, orgona és Mihaela MAXIM – szoprán
A kolozsvári Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia keretein belül. Az együttes nagy figyelmet szentel a hazai régi zene ápolására, megszólaltatására. Mihaela Maxim szoprán énekesnő hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. Az együttes tevékenysége során több mint 350 koncerten, különböző rádió- és TV-felvételeken, fesztiválokon működött közre, ill. több CD-t adott ki. Románián kívül Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Izraelben, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában lépett fel.
10th Conference of Protestant Theological Faculties from Central and Eastern Europe and the Netherlands Komárno, Slovakia 20. -24. April 2016
Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.
Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek. A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.
1. díj ̶ 250 EUR
2. díj ̶ 150 EUR
3. díj ̶ 100 EUR
Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2015/2016-os évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.
A pályázatra írott ̶ minimum 4 A4-es oldalas ̶ prédikáció leadásának határideje 2016. április 30. A beérkezett prédikációkat 2016. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.
Komárom-Sárospatak: 2016. január
Az Alapítvány Kuratóriuma
Örömmel vettük a hírt, hogy a 2015. november 27.28-án tartott X. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián a Társadalomtudományi Szekcióban az első helyezést Dr. Fazekas István, míg a harmadik helyezést Mgr. Takács Klaudia érte el. Nevezettek karunk hallgatói, melyeknek e szép siker eléréséhez szívből gratulálunk.
Meghívó
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Teleki László Alapítvány tisztelettel meghívja a
„MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK
– ÉRTÉKMENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN”
című kiállítás megnyitójára
2015. december 11-én, 14.00 órára.
Helyszín: Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Tiszti Pavilon, Komárom
A kiállítás a Kárpát-medencében 1999–2012 között a Magyar Kormány támogatásával megújult magyar vonatkozású építészeti örökséget mutatja be. A vándorkiállítás eddigi helyszínei: Budapest, Técső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Petrozsény, Kézdivásárhely.
A kiállítást megnyitja:
Csibi Krisztina
a Magyarság Háza igazgatója
és
Lévai Attila dékán, református lelkész
Selye János Egyetem Református Teológiai Kar –
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Köszöntőt mond:
S. Sebestyén József építész
A kiállítást bemutatja:
Dr. Diószegi László
a Teleki László Alapítvány igazgatója
Együttműködési megállapodást írt alá az Intézet és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Kara
A két intézmény közötti szerződés a fennálló kapcsolatok további erősítését célozza az oktatás és tudományos kutatás terén.
A Selye János Egyetem Szlovákia első önálló magyar egyeteme, amely 2004-ben indult. Az intézmény jelenleg három karral működik: Teológiai, Gazdaságtudományi és Tanárképző Kar. A Református Teológiai Kar jogelődje az 1994-ben alapított Calvin János Teológiai Akadémia.
2015. november 26.-án megkötött együttműködési szerződés értelmében a két intézmény szeretné erősíteni az egymás között fennálló kapcsolatot szellemi, anyagi és intézményi erőforrásaik hasznosításai révén. Az együttműködés ennek értelmében kiterjed az oktatás és tudományos kutatás különböző területeire és magában foglalja a diák-, oktatói- és személyzeti mobilitást, a közös konferenciaszervezést, közös publikálást és a doktorképzésben való közös részvételt.
A szerződést a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karának részéről Dr. Lévai Attila dékán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet részéről Dr. Rezi Elek rektor írták alá. Az eseményen jelen voltak a két intézmény oktatói, hallgatói és személyzete is.
A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (SJE RTK) első alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát az intézmény falain kívül, s az őszi tudományos szimpóziumát 2015. november 19-20. napokon Királyhelmecen, a helyi református egyházközség gyülekezeti otthonában tartotta. A több hazai és határon túli társszervező bevonásával megvalósuló konferencián a vallási, az egyházi és a lelkészi identitás aktuális kérdéseit boncolgatták a jelenlévők.
Csütörtökön délután megtelt a gyülekezeti terem közelről és távolról érkező előadókkal, illetve hallgatókkal, s Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének nyitó áhítatával kezdetét vette mind az egyetem, mind a Zempléni Egyházmegye számára rendkívülinek nevezhető alkalom. Lévai Attila, a SJE RTK dékánja felolvasta az egyetem rektorának, Tóth Jánosnak az üdvözlő levelét, majd ő maga köszöntötte a jelenlévőket, és fejezte ki örömét és háláját a konferencia megvalósulása kapcsán. A felvezető előadást Somogyi Alfréd, a SJE RTK Egyháztörténeti Tanszékének tanára tartotta „Az identitás” címmel. Előadásában jó alapot vetett a két napos tanácskozás témáinak, amelyek közül a soron következő előadást Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartotta a következő címmel: „A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül”. Czinke Zsolt doktorandusz a gályarab prédikátor, Bátorkeszi István életén keresztül közelítette meg az identitás témáját. A konferencia első napjának estéjén Pálfi Józseftől, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanszékvezetőjétől a partiumi és erdélyi helyzetet ismerhették meg a jelenlévők a lelkészi, az egyházi és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzeti identitás vonatkozásában; Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese ugyanebben a témában a felvidéki helyzetet mutatta be a hallgatóságnak. Molnár János, a SJE RTK dékánhelyettese az arab világ vallási és nemzeti identitását vetette össze az európai, közelebbről a felvidéki magyar önazonosságának a megélésével. Az estet a királyhelmeci lelkipásztornak, Molnár Elemérnek az áhítata zárta, amit még a közös vacsora követett.
A konferencia második napja Kendi Csabának, a Zempléni Református Egyházmegye esperesének az igemagyarázatával kezdődött. Bohács Béla, az Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Karának tanszékvezető tanár előadása által a görög-katolikus egyház múltján és jelenén keresztül kaphattunk némi rálátást a felekezeten belüli lelkészi és egyházi identitásra. A katolikus kitekintést követően Kocsev Miklós, a SJE RTK tanszékvezető tanára a lelkészi identitás aktuális kérdéseinek témáját a gyakorlati teológia oldaláról közelítette meg előadásában. A nemzetközi konferencia utolsó előadását Lévai Attila dékán tartotta, aki számot adott a teológiai kar tudományos munkásságáról, az elmúlt években megjelent könyvekről, kiadványokról. Záró szavaiban előrevetítette a Királyhelmecen megtartott nemzetközi tudományos konferencia anyagának kiadvány formájában történő megjelenését is. Utalt rá, hogy bár először szervezett a teológiai kar külső helyszínen konferenciát, de mivel fontosnak tartja a kar tudományos munkásságának megismertetését távolabbi régiókban is, valószínű, hogy a jól sikerült tudományos értekezést követően a jövőben máshol is szerveznek majd hasonló alkalmat. A dékán záró mondatait követően Kendi Csaba esperes köszönte meg, hogy a nagy távolságot áthidalva a Zempléni Egyházmegye területére hozták a témáját illetően is rendkívül fontos és időszerű nemzetközi tudományos konferenciát.
A konferencián készült képek a Képtárban megtekinthetők.
Lévai Attilával, a SJE RTK dékánjával készült beszélgetés megtalálható a követlező címen: www.refzem.eu
A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karán
2015. december 1-én és 2-án konvokációs előadásokra kerül sor.
December 1-én, kedden 12,00-tól:
Aktuális nemzeti kérdéseink címmel Dr. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tart előadást.
A rendezvény moderátora és házigazdája: Mgr. Lévai Attila, PhD., dékánDecember 2-án, szerdán de. 11,00-tól
a „Százak Tanácsa“ tagjainak előadásaira kerül sor a következő sorrendben:
A műveltség értéke - Prof. dr. Pozsgay Imre, politikus, történész
„Te mindenkinek kijelölted saját helyét…” - Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője
Az ember mértéke - Borbély Károly festőművész
A rendezvény moderátora: Dr. habil. Kovátsné Németh Mária, PhD.,
A rendezvény házigazdája: Doc. PhDr. Molnár János
A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara
tisztelettel és szeretettel hív és vár minden érdeklődőt a
2015. november 26-án, csütörtökön
tartandó szakmai napjára, melynek keretében a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet tanárai tartanak majd konvokációs előadásokat az Erasmus+ program keretében, és sor kerül a két intézmény / SJE RTK és a PTI/ közötti együttműködési szerződés aláírására is.
A szakmai nap tervezett menete:
9,00 - első előadás: Prof. Dr. Kolumbán Vilmos: A Kolozsvári Protestáns Teológia jelentősége.
10,00 - második előadás: Prof. Dr. Adorjáni Zoltán: Jézus találkozása Nikodémussal. Széljegyzetek Ján 3,1–21 margójára.
11,00 – a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet rektora /Prof. Dr. Rezi Elek/ és a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja /Dr. Lévai Attila/ aláírják a két intézmény közötti együttműködési szerződést.
12,00 - ünnepi ebéd a meghívottak számára
13,00 - harmadik előadás: Dr. Balogh Csaba: Szerkesztéstörténet és teológiatörténet Ézsaiás könyvében
Alkalmainkra mindenkit szeretettel hívunk és várunk
Nemzetközi tudományos konferencia, Királyhelmec - 2015. november 19-20
A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, 2015. november 9-én, de. 11,00-tól, konvokációs előadásra kerül sor, melyen Ft. Dr. Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tart előadást "A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül" címmel.
Ugyancsak szeretettel hívunk és várunk mindenkit a keddi /2015.11.10/, du. 14,00-kor kezdődő előadásra, melyen Miriam Nieger-Fleischmann, jeruzsálemi költő-festőművész tart előadást: "Izrael ma" címmel. Ezekre az alkalmakra nagy tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk.
Tisztelettel: Lévai Attila, a SJE RTK dékánja
Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt Prof. Dr. Bolberitz Pál, római-katolikus teológusnak, az MTA doktorának előadására, mely 2015. november 3-án, de. 11,00-tül kerül megtartásra a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán
A Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Mgr. Lévai Attila, PhD. 2015. november 2-ra (hétfő) dékáni szabadot hirdet a kar hallgatói számára.
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának nyílt napjára, melyre 2015. február 17-én kerül sor.
A rendezvény keretében látogatóink részletes és pontos tájékoztatást kapnak a Református Teológiai Karon folyó tanulmányi programokról, szakokról, valamint külön információkat kapnak a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról. A komáromi egyetemi tanulmányok iránt érdeklődőknek a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály munkatársai, illetve az egyes tanszékek vezetői, oktatói mutatják be a kar működését és oktatási kínálatát, valamint válaszolnak minden kérdésre. A látogatók az egyes tanszékek bemutatkozó óráin érdeklődhetnek a karon induló szakokról.
A Nyitott nap programja
Minden érdeklődőt szeretettel vár a SJE RTK.
Komáromban, 2015. január 12. Mgr. Lévai Attila, PhD. a SJE RTK dékánja