nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo nivo

Szakmai kerekasztal a szenvedélybetegségekről a teológián

Tisztelt Hölgyem / Uram!

A Nádej - Reménység, n.o. együttműködve a Megálló Csoport Alapítvánnyal

szeretettel meghívják Önt

A függőség az orvos szemével

és az együttműködés lehetőségei a segítő szakmákkal

című szakmai kerekasztalra,

amely 2018. november 20-án (kedden) 09.00 órai kezdettel,

a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán kerül megrendezésre

(Vársor utca, Révkomárom, Tiszti Pavilon épülete)

 

PROGRAM

08:30 – 09:00

Regisztráció

09:00 – 09:20  

Bevezető

Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D., SJE Református Teológiai Kar, Kari Szenátus elnöke  

Mgr. Szőcs Gizella, a Nádej - Reménység, n.o. Felügyelő Tanácsának elnöke

09:20 – 10:30

 

 

10:30 – 10:45

„A függőség az orvos szemével és az együttműködés lehetőségei a segítő szakmákkal”

MUDr. Korcsog Péter, a Rimaszombati Kórház Pszichiátriai osztályának főorvosa

Kávészünet

10:45 – 12:00 

 

12:00 – 12:30  

Szakmai kerekasztal

a témában érintett szakemberek és érdeklődők számára az előadás alapján

Svédasztalos ebéd

Rendezvényünk a „Struggle of Addicts on Drugs“ (kód: SKHU/1601/4.1/348) című pályázat része, melyet az Interreg V-A Szlovákia - Magyarország Együttműködési Program támogat.

A meghívó tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Megtisztelő részvételében bízva, üdvözlettel:

dr. Szőcs Dávid, projekt koordinátor

Bevezetés az ugariti kultúrába

A  Selye János Egyetem  Református Teológiai Kara - Komárom
 
együttmüködve a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karával – Budapest, az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel – Budapest,
 
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karával – Budapest,
 
valamint az Institut für Reformatorische Theologie intézettel  - Reiskirchen
 
és a Calvin J. Teológiai Akadémiaval - Komárom
 
nemzetközi tudományos konferenciát szervez
 
2018. november  29-én, csütörtökön
 
Bevezetés az ugariti kultúrába címmel 
 
A konferencia a református, illetve az evangélikus teológia újabb, aktuális jelenségeit, kihívásait kívánja tematizálni a témában. A rendezvény egyik célja az újabban felmerült problémák, kérdéskörök, a kutatók aktuális  kutatásainak közzététele, értékelése. 
 
A  konferencia tudományos védnökei 
 
Prof. ThDr. Karasszon István, PhD. Prof. Xeravits Géza György, PhD. doc. PhDr. Molnár János, Eo. prof prof. ThDr. Juraj Bándy,CSc. doc. Bernhard Kaiser, D.Th Dr.habil. Kőszeghy Miklós, PhD. Dr. habil. Egeresi László Sándor, PhD. 
 
A tudományos konferencia szervezőbizottsága: 
 
Mgr. Lévai Attila, PhD Mgr. Kis Jolán, PhD. ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. ThDr. Szénási Lilla, PhD. ThDr. Öllős Erzsébet 
 
 
A konferencia programja 
 
8.30-9.00         Regisztráció 9.00         Megnyitó – Mgr. Lévai Attila, PhD., dékán, projektvezető,  ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., dékánhelyettes, Prof. ThDr. Karasszon István, PhD., projektvezető-helyettes 
 
9.15- 10.15     Előadások, vita – szekcióvezető: prof. ThDr.  Karasszon István, PhD 
 
Előadók:  Kőszeghy Miklós: Nefílím. Az ugariti transzcendencia megértéséhez Molnár János: Összehasonlító sémi nyelvészet és ószövetségi tudomány 
 
10.15- 10.30 Szünet 
 
10.30-12.00  Előadások, vita  - szekcióvezető: Dr.Habil. Egeresi László Sándor, PhD. Csabai Ágnes: Az istennő tisztelete – Anat Ugarittól Egyiptomig Gér András László, Habakkuk 3 
 
12.00-13.00        Ebédszünet 
 
13.00- 16.00   Előadások, vita  -  szekcióvezető: Dr.habil. Kőszeghy Miklós, PhD. 
 
Egeresi László Sándor: Héber lexikográfia és ugariti tanulmányok Karasszon István: Ugariti mítosz és izraeli epika – rokon kultúrák összehasonlítása 
 
16.00  Zárszó, a konferencia értékelése   Prof. ThDr. Karasszon István, PhD.
 
 
A nemzetközi tudományos konferenciát a  Szlovák Köztársaság Iskolaügyi-, Tudományos-, Kutatásért felelös- és Sportminisztériuma által finanszírozott KEGA 003UJS-4/2018      projekt keretében kerül megrendezésre.   A projekt neve:  Sprievodca ugaritským jazykom a literatúrou. 
 
Projetkvezetö      Mgr.  Lévai Attila, PhD.,  
Projektkivitelezök:    prof. ThDr. Karasszon István, PhD., doc.  PhDr. Molnár János, eo. prof. ,  ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., ThDr. Szénási Lilla, PhD.  

Beszámoló a kari csendesnapról

Csendesnap beszámoló

"Van Egy Álmom Isten Tervében"

-Csendesnap a Komáromi Teológián 2018-

"Van egy álmom, hogy egy napon minden völgy felemelkedik, minden domb és hegy lesüllyed, az egyenetlen helyek kisimulnak, és a kanyargós helyek kiegyenesednek, és az Úr dicsősége megmutatkozik, és minden ember együtt fogja látni… Ez a mi reményünk. Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy a kétségbeesés hegyéből kivéssük a remény szikláját. Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy átalakítsuk nemzetünk perlekedő viszályát a testvériség gyönyörű szimfóniájává…" (Martin Luther King)

Csendesnapunk kezdetén a martosi hittanos gyermekek előadásában láthattuk meg Martin Luther King életén keresztül az Úr Isten számunkra elkészített üzenetét a közös alkalmunk vezérfonalának…

Van egy álmom, mely valóban az én álmom, melyet én magam álmodtam meg az életem felől? Istennek terve volt már a világ kezdete előtt és már elkészítette annak minden apró részletét… Isten mindent bölcsen kinyilatkoztat számunkra a maga előre elrendelt idejében és lelkünk csendjében el is csepegteti belénk annak óhaját, mert hiszen Ö adja a szívünkbe a vágyat is… ezért lehettünk ismét együtt Vele ezen az áldott két napon a csendben, Ő előtte…

"Van egy álmod és van egy tervem…veled…. "

Isten szíve fáj a teremtett világért, ezért az Ő akarata a rehabilitáció. Gyógyítani az Ige által mindazt, ami a bűnesetben megromlott. Mindezek mellett életünk területein társakat, vezetőket, gondviselőket és olyan testvéreket ad, akikről mi magunk is gondoskodhatunk … Ezért helyez választottai szívére embereket, népeket és egymás életét ...Kérdezhetjük ki gyújtott Martin Luther King lelkében tüzet az afro amerikai népe felé? Miért választotta éppen őt Isten arra, hogy szószólója legyen, mint Mózes a népe számára? Miért támasztott Isten prófétákat, bírákat és szabadítókat a Szentírás bizonysága szerint? Miért fáj Neki a mi fájdalmunk, nekünk miért sajog a másik ember fájdalma? Miért rendülünk meg a másik szenvedésén, miért nem tudunk elmenni mellette, miért imádkozunk érte szüntelen? A válasz mindezekre Istenben van elrejtve: mert Neki fáj és Ő az, aki megindul szenvedéseinken. Ő az, aki küld bennünket egymáshoz, így válik az Ő terve a mi álmunkká, eképpen mondhatjuk  Martin Luther Kinggel mi magunk is: "Uram legyen a terved, az én vágyammá, hogy Neked mondhassam: " Van egy álmom…" Ahogyan az enyém is lett a népem. A roma nép, akik közé visszaküld, ahonnan gyermekkoromban elszakadtam, de Neki van egy álma a népemmel… hogy elmondhassam, van remény, van vigasztalás Abban, aki a legdrágábbat adta értük is és minden emberért, a Fiában Jézus Krisztusban…

Ahogyan Isten a fiatal Jeremiáshoz is szólt:

"Mielőtt megformáltalak az anyaméhben már ismertelek és mielőtt világra jöttél megszenteltelek, népek prófétájává tettelek." (Jer1,5)

"Ne mondd, hogy túl fiatal vagy, hanem menj oda ahová csak küldelek!"(Jer1,7)

"Megérintette számat az Úr és ezt mondta nekem: Én most szádba adom Igéimet... gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj,  építs és plántálj…" (Jer1,9)
 Szólj, és ha kell légy csendben! Hangzott az Igei üzenet számunkra a csendesnapunk kezdetén Lévai Attila dékán úr áhítatában.

Nehéz gyomlálni, irtani, pusztítani mindazt, ami Isten Igéjétől eltér, vagy annak gátját szabja. Eltávolítani életünkből, ami közénk és Isten közé, közém és embertársam közé, és mindazt, ami az Ő ügye elé áll. Lerombolni mindent, ami az evangélium fogadását gátolná és hátráltatná. Feladatunk meglátni, felismerni, hogy az építés csakis a régi ledöntése után kezdődhet, immár egészen új alapot vetve, aki nem lehet más csakis Jézus Krisztus. Egyedül Őrá lehetséges építeni, életeket, családokat, gyülekezeteket. Vele ültetni, plántálni, ahogyan Pál is írja: "Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta." (1Kor 3,6) 

Benne növekszik az egyházunk, gyülekezetünk, és Benne mi magunk is. Isten Igéje által kell teljes bizonyossággal szólnunk és hittel állhatatosan vezetni a reánk bízott lelkeket a halálból az élet felé. Elcsendesedni egymás előtt az Ő csendességében, hogy fülünkkel és szívünkkel meghalljuk az Ő szavát, ahogyan ezt mondja nekünk:

"Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem." (Zsolt32,8)

A nap folytatásában adott Isten egy bensőséges testvéri közösségben őszinte beszélgetést, melyben megvallhattuk egymásnak életünk útjának egyik legfontosabb állomását,  a Református Teológiai Karra való jelentkezést és azt, hogy kinek volt ez az álma voltaképpen. Oly jó volt látni, hogy Isten tervezett, megvalósította az álmot és idehozott bennünket.  Egyenként formálta a szívünket és alakította vágyunkat és írta bele Igéjével az Ő tervét. Hallottunk sok evilági pályáról, de mindannyiunk álma végül az Ő terve lett: lelkeket menteni Krisztus által. Diakónusként, szociális munkásként, karunk lelkészeként, tanáraként, hittanoktatóként, teológusként, tehát Isten munkatársaiként alázatos szívvel és lélekkel…

"Isten derűs Egén" felhők formájában mondhattuk el álmainkat a tanulás, a pálya, a társ, a család, a gyülekezet tekintetében. Felhelyezhettük saját felhőinket egy nagy plakátra, ezáltal a közösség erejében és imádságában egymás bizonysága lehettünk és meghallhattuk az Úr Isten szavát: "Reményteljes jövőt adok neked…" (Jer29,11)

"Zengedezzetek az Úrnak.." (Zsolt89,5)

Karunk doktorandusz hallgatója Fazekas István nagy örömünkre megmutatta Istentől kapott egyik talentumát az irodalmi est alakalmával. Az általa megzenésített, jelentős, sokat olvasott és kortárs keresztény magyar költőink verseit, gitár és szájharmonika kísérettel adta elő. Vele együtt énekeltük, dúdoltuk és éltük át az énekversek mély mondanivalóját.

" Csak Istennél csendesül el a lelkem….." (Zsolt62,2)

Szembesültünk bensőnk háborúival, lehetetlenségeivel. Isten csendjében némult el háborgó szívünk, fékezhetetlen indulatunk, emberi akaratunk. Ennek az elcsendesedésnek áldott alapját adta a közösen megnézett: Belső Háború című keresztyén film és azt követő közös elmélkedés és beszélgetés a film mondanivalójáról Schwanczer Pál vezetésével.

"Óvakodjatok!" (Lukács20,45)

Jézus szava tanítványaihoz:  

"Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon; felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre súlyosabb ítélet vár." (Lukács20,45-47)

Közös csendesnapunk második reggelén Somogyi Alfréd dékánhelyettes úr áhítatán, melyben a fenti szakasz alapján magyarázta az Igét, számunkra az egyik legfontosabb üzenet lehetett: Jézus mentő szeretetével óva intett mindazon világi elöljáróktól, akik a törvény által, Krisztus nélkül szeretnének az üdvösség útjára lépni, önös érdekeik, törvényeik és saját maguk által felállított világi értékrendjük szerint élnek és másokat is arra kényszerítenének. Egyedüli bizalmuk saját hatalmuk és pénzük.

Tudok-e alázatos lenni Krisztus előtt, nem embereknek megfelelni? Ki merem-e hittel és teljes szívbéli bizonyossággal és békességgel jelenteni, hogy amit az Úr Isten elkészített, mindaz számomra a legmegfelelőbb, és az Ő szolgálatában mindenre azt mondhassam: megelégszem vele Uram…      

"Akinek van füle hallja…" (Mt13,9)

Megtapasztalhattuk egy játékon keresztül mindazt, hogy hogyan tudunk figyelni egymásra, hogyan halljuk meg a másik szavát. Emberi mivoltomból mit szűrök meg, mi az, amit valójában embertársam felém szeretne kommunikálni, mi az ő Istentől kapott személyes üzenete, amit mindenképpen el akar mondani nekem. Én hogyan szólok a társamhoz, gyermekemhez, családomhoz, barátaimhoz és milyen füllel hallgatom őket. Egyik testvérünk fogalmazta meg nagyon bölcsen, ebben a kérdésben legfontosabb a belső fülünk, amely nem csak a másik mondanivalóját, hanem Isten Igéjét is hallattatja szívünkben.

"Lélek gyümölcse pedig…"

Napunk zárásaként, imaközösségünk előtt egy számunkra nagyon jelentőségteljes és minden tekintetben megélt, és életünk fontos kérdéseire választ kapott imasétánk alkalmával az Úr Isten szólt hozzánk. Az előre megtervezett állomások valóban lelki-állomássá lettek, és Isten kegyelméből megélhettük azokat… A Szeretet, Öröm, Békesség, Türelem, Szívesség, Jóság, Hűség, Szelídség és az Önmegtartóztatás állomásokon igaz hittel élhettük meg Isten kegyelméből az Ő általa elkészített válaszokat személyes kérdéseinkre, melyeket imádságban a csendesnapot megelőzően vittünk az Úr elé. Meggyőződésem és hitem, hogy az imádság a legmélyebb kommunikáció Istennel, és örömteli volt számomra hallgatótársaim visszajelzése is. 

"Ügyem az Úr előtt van" (Ézs49,4)

Bizonyosságom, hogy helyes ösvényen vagyunk, Isten tökéletes tervének részeseiként, és bár sokszor mást álmodunk életünk felől, Isten az Ő mérhetetlen kegyelméből csodálatos hegyekre vezet fel. Ahogyan ezen az alkalmon megláttuk és megéreztük a számunkra is elkészített Krisztusi utat, amelyen Vele járhattunk egyedül az Ő dicsőségére, és mint egy dallamra, hogy megszólalhatott nekünk Isten csodálatos szimfóniája. Alapvetően bűnös az ember, a mi életünk is tele tagadásokkal, önös érdekekkel és saját álmokkal. Régen dédelgetett vágyaink tudnak megvalósulni, még ha már nem is mertük azt hinni, mert az Ő mérhetetlen kegyelméből és szeretetéből ott lehetnek az Ő tervében a mi álmaink. Jó az Úr csendjében Isten elé vinnünk szívünk vágyát, habár lehet, hogy abban a pillanatban Ő azt mondja talán: "várj"! De ígéri a megfelelő időt és biztosít afelől, hogy ügyem mindig Ő előtte van. Az Ő igaz tervében ott lehetnek az álmaink is, hiszen megígérte, hogy megadja szívünk kérését. Gyönyörködjünk az Úrban!

"Meglévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát el is végzi a Krisztus Jézusnak napjáig." (Fil1,6)

Jó volt hallgatótársaimtól mindezt hallani, és meglátni bennünk a felbuzdulást, ahogyan bennem is megtörtént: szívünk vágyakozik többször ilyen alkalomra, ahol Isten feltöltheti lelkünket, megmutathatja tervét és engedi álmaink kérését a tanáraink és hallgatótársaink körében… Áldott legyen az Úr ezért a két napért, és köszönjük minden lelkes segítő szolgálatát.

Áldja meg bennünk az Úr az elhintett magot és tegyen alkalmassá bennünket, arra, hogy keresztyén szívvel olyat tudjunk álmodni, ami valóban az Ő tervének a része a Református Teológiai Karon és a szolgálatban egyaránt.

Koncz Eszter III. éves teológushallgató

Nemzetközi tudományos /KEGA/ konferencia a Tudomány és Technika Hetében a Református Teológiai Karon

A rendezvény megnevezése Bevezetés az ugariti kultúrába 
Dátum 2018.november 29
Időpont 10,00-16,00
Esemény típusa konferencia
Célcsoport teológusok, nyelvészek, vallástörténészek
Leírás A "Bevezetés az ugariti kultúrába" egy nemzetközi tudományos kutatási projekt keretében megvalósuló konferencia, melyen a téma leginkább szakavatott ismerői tartanak előadásokat a következő témákban:
Kőszeghy Miklós: Nefílím. Az ugariti transzcendencia megértéséhez
Molnár János: Összehasonlító sémi nyelvészet és ószövetségi tudomány
Csabai Ágnes: Az istennő tisztelete – Anat Ugarittól Egyiptomig
Egeresi László Sándor: Héber lexikográfia és ugariti tanulmányok
Karasszon István: Ugariti mítosz és izraeli epika – rokon kultúrák összehasonlítása
Szervező Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Komárom, Calvin J. Teológiai Akadémia - Komárom, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar - Budapest
Weboldal http://frt.ujs.sk/hu
Cím Tiszti Pavilon, Pevnostny rad - Komárno
Helyszín Komárno, Ref.Teológiai Kar

 

Nemzetközi tudományos /KEGA/ konferencia a Tudomány és Technika Hetében a Református Teológiai Karon

A rendezvény megnevezése Bevezetés az ugariti kultúrába 
Dátum 2018.november 29
Időpont 10,00-16,00
Esemény típusa konferencia
Célcsoport teológusok, nyelvészek, vallástörténészek
Leírás A "Bevezetés az ugariti kultúrába" egy nemzetközi tudományos kutatási projekt keretében megvalósuló konferencia, melyen a téma leginkább szakavatott ismerői tartanak előadásokat a következő témákban:
Kőszeghy Miklós: Nefílím. Az ugariti transzcendencia megértéséhez
Molnár János: Összehasonlító sémi nyelvészet és ószövetségi tudomány
Csabai Ágnes: Az istennő tisztelete – Anat Ugarittól Egyiptomig
Egeresi László Sándor: Héber lexikográfia és ugariti tanulmányok
Karasszon István: Ugariti mítosz és izraeli epika – rokon kultúrák összehasonlítása
Szervező Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Komárom, Calvin J. Teológiai Akadémia - Komárom, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar - Budapest
Weboldal http://frt.ujs.sk/hu
Cím Tiszti Pavilon, Pevnostny rad - Komárno
Helyszín Komárno, Ref.Teológiai Kar

 

Dékáni szabad

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. november 2-re /péntek/ dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. október 22..

Beiratkozási tájékoztató elsősöknek

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik elsősként most kezdik meg tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

Kedves Leendő Hallgatónk!

Kérjük, figyelmesen olvassa el a tanévkezdéssel kapcsolatos alábbi teendőket! Ahhoz, hogy hivatalosan is az egyetem diákja legyen, hallgatói jogviszonyt kell létesítenie, amely a beiratkozással történhet meg.

A  beiratkozás időpontja:

2018. szeptember 7.  (péntek)

Helyszín: Református Teológiai Kar

(Tiszti pavilon, I. emelet, Komárno)

Időpont: délelőtt 9:00 

Fontos tudnivalók:

A elektronikus visszajelzéssel kapcsolatban segítséget talál honlapunkon:

https://www.ujs.sk/documents/ais2_segedanyagok/Elektronikus_visszajelzes.pdf

A beiratkozásra feltétlenül hozza magával:

  1. a személyazonossági igazolványát,
  2. a születési anyakönyvi kivonatának másolatát (rodný list) vagy házasságlevelének másolatát (sobášny list),
  3. a 15,- € beiratkozási díj befizetésének igazolását,
  4. papírt és írószert

További információk:

  1. Az ünnepélyes tanévnyitó 2018. szeptember 14-én 10:30 órai kezdettel lesz az egyetem konferenciaközpontjának dísztermében. A részvétel a tanévnyitón a leendő elsős hallgatók számára kötelező!
  2. Az órarend szerinti oktatás 2018. szeptember 17-én kezdődik.
  3. A kollégiummal kapcsolatos információkat az egyetem honlapján találják:

http://www.ujs.sk/hu/oktatas/kollegium.html

vagy: http://www.ujs.sk/hu oldalon: oktatás/diákotthonok menüpont alatt

A hallgatók a beiratkozáskor kézhez kapják:

  1. az iskolalátogatási igazolásokat, hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásokat; lepecsételjük a családi pótlék kifizetéséhez szükséges nyomtatványt (hozza magával), autóbusz, ill. vasúti kedvezményhez nyomtatványt (hozza magával),
  2. egyetemi e-mailcímet,
  3. hallgatói igazolványokat,
  4. a tanévkezdéssel kapcsolatos további információkat

Üdvözlettel:

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. - dékánhelyettes
Mgr. Szász Szilvia - AIS menedzser

Beiratkozási tájékoztató felsőbb évfolyamosoknak

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik második, harmadik, negyedik illetve ötödik évfolyamba iratkozva folytatják tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

SELYE JÁNOS EGYETEM Református teológiai Kar

elektronikus  beiratkozás menete a tanulmányok felsőbb évfolyamaiba

A hatékonyabb beiratkozás érdekében az egyetemen a beiratkozás menete elektronikus formában  valósul meg az Akadémia Információs Rendszeren (a továbbiakban „AIS“) keresztül.

További információk letöltése:

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara
 
2018. június 17-én, vasárnap délután 15,00 órakor
 
a komáromi református templomban
 
ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ KÖZGYŰLÉST TART.
 
Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán
 
Program:
 
1. Igehirdetés: Prof. Dr. Karasszon István, PhD., tanszékvezető egyetemi tanár. 
2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektorhelyettes, az SJE korábbi rektora, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Doktoravatás  (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektorhelyettes, az SJE korábbi rektora, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán) 

A SJE RTK 2007 – 2014 között végzett volt PHD. hallgatóinak tudományos konferenciája

Helyszín és időpont:

Komárom, Selye János Egyetem - Református Teológiai Kar  2018. június 8. péntek

       

„… a folyóvíz mellé ültetett fa …
amely idejében megtermi gyümölcsét …”
(Zsolt 1,3)

Program

9,30                 Megnyitó: Mgr. Lévai Attila, PhD. a SJE RTK dékánja

10,00 – 10,30  Mgr. Lévai Attila, PhD. Néprajzi kutatások helyzete a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban: Múlt – Jelen – Jövő.

10,30 – 11,00  Mgr. Semseiné Késmárky Ágnes, PhD. A szimbólumok, s lelkigondozói hatásuk.

11,00 – 11,30  Mgr. Fritz Beke Éva, PhD.  Pap Gábornak, a Dunántúli Református Egyházkerület hajdani püspökének költészete az 1848/49-es magyar szabadságharc idején.

11,30 – 12,00  Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.  József esküvéseinek problematikája (1Móz 42, 15-16)

12,00 – 13,00  Ebédszünet

13,00 – 13,30  Mgr. Buza Zsolt, PhD. „ Domus Propria, Domus Optima.” Az 1. rozsnyói parókia rövid története (1864 – 1972).

13,30 – 14,00  ThDr. Szénási Szilárd, PhD. Lehetséges-e a keresztyén – iszlám párbeszéd?

14,00 – 14,30  Mgr.Süll Kinga, PhD. A készülő új református énekeskönyv.

14,30 – 15,00  JUDr.ThDr. Rákos Lóránt, PhD. „Szabadon vagy szabadságban: elmélkedés a vallásszabadságról református módon.”

15,00               A konferencia bezárása.

Programbizottság

Prof. ThDr. Bándy György

Prof. ThDr. Karasszon István, PhD.

Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Doc. PhDr. Molnár János

Szervezőbizottság

Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.

ThDr. Öllős Erzsébet

Kontakt: +42135/3260656, +421915176297

mail: ,

Résztvételének előre is örülünk!

 

Gyakorlati teológiai nemzetközi tudományos konferencia Kihívások a homiletikai palettán

Nemzetközi tudományos konferencia – Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara
KIHÍVÁSOK A HOMILETIKAI PALETTÁN
2018. május 11. (péntek)

A konferencia programja:

9. 00 - 9. 30   Regisztráció
9. 30 Megnyitó, kezdő áhítat: Dr. Somogyi Alfréd, a SJE RTK prodékánja
9. 45- 11. 30 Dr. Koppándi Botond (PTI - Kolozsvár) Az "Új Homiletika"  mozgalom és az amerikai protestáns prédikálás megújítása (előadás - reflexiók)
11. 30 – 12. 15   Dr. Görözdi Zsolt (SJE RTK - Komárom) A Jelenések könyve homiletikai kérdései (előadás – reflexiók)
12. 15 – 13. 00:  Ebédszünet
13. 00 – 13. 45:  Dr. Kocsev Miklós (KGRE HK – Budapest, SJE RTK Komárom) Kontextualítás és igehirdetés (előadás – reflexiók)
14. 00 – 14.45:  Dr. Nagy Alpár Csaba (BBT – Kolozsvár) Kreatív szövegértelmezés (előadás – reflexiók)
14. 45:  A konferencia bezárása

Szervező: SJE RTK,  Gyakorlati és Rendszeres teológiai tanszék

Programbizottság

Elnök:
Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Tagok:
Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.
Mgr. Lévai Attila, PhD.
ThDr. Somogyi Alfréd, PhD.

Szervezőbizottság

ThDr. Öllős Erzsébet
Mgr. Szénási Lilla, PhD.

BETEKINTÉS A FÜGGÖSÉGBE – előadás és szakmai kerekasztal a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

2018. április 24-én Révkomáromban került sor a „BETEKINTÉS A FÜGGÖSÉGBE – A család segítségnyújtásának lehetőségei” című, szakmai előadásokkal bevezetett kerekasztal beszélgetésre, ami reggel 10 órakor vette kezdetét. A bevezető gondolatok után, melyeket Mgr. Lévai Attila, PhD. dékán, Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D. tanszékvezető és Mgr. Szőcs Kálmánné  fogalmaztak meg, PaedDr. Kovács Erika, PhD. előadása következett "A függőség és a család" címmel.

Egy nagyon hasznos, megannyi információval szolgáló előadással gazdagodhatott a hallgatóság. Szó volt bizonyos kifejezések keveredéséről és félreérthető használatáról. Fontos hogy az egy kultúrába tartozók tisztában legyenek az adott fogalmakkal, mivel ellenkező esetben ennek hiánya hátráltathatja a munkát és késleltetheti a célok elérését. Többek között a "használat", "visszaélés" és a "függőség" voltak a vizsgálat tárgyai.

Szó esett még a függőség jelenségéről és állapotairól is, továbbá hogy kinél és miért alakulhat ki függőség. Aligha lephet meg bárkit is, hogy megannyi oka lehet a függőség kialakulásának az előadás tanúsága alapján. A függőség mivoltának összetett problémájára is felhívta a figyelmet előadónk, majd ismertette az orvosi megközelítést is, továbbá érdekes és sokatmondó statisztikákkal, ábrákkal szolgált.

Fontos volt tudatosítani, hogy a függőség mennyire megváltoztathatja nem csak az egyént, de annak családját és környezetét is. Az előadó megosztotta velünk azon tapasztalatát is, amikor egy tizenegy éves, heroinfüggő gyermekkel találkozott. Elmondása szerint körülötte mindenki, az egész családja rendszeresen használ heroint, így ez őt is hatalmába kerítette. Sajnos olykor ilyen drasztikus esetekkel is szembesül a szakember. 

Részletes tájékoztatást kaphattunk a függőség testi és lelki fajtájáról. Maga a test bizonyos szerhasználat után toleranciát alakít ki az vagy azokkal szemben, így lehetőség nyílik az adag növelésére. Egy idő után a kihagyás elvonási tüneteket eredményez, ami megannyi probléma forrásává válik. E elvonási tünetek testiek és lelkiek lehetnek. A normál állapot csak az adott anyag fogyasztásával érhető el, így ennek biztosítása és szervezetbe  való bejuttatása válik az egyén legfőbb prioritásává. Függőséget nem csak illegális, hanem legális dolgok is kiválthatnak. Ide sorolható a munkamánia vagy akár a másokkal történő chat is.

Beszélhetünk "együttfüggőség"-ről, ami lehet társfüggőség van kodependencia. Utóbbit definiálhatjuk úgy mint kapcsolati vagy személyiség zavart, továbbá mint addikciót vagy foglalkozási szerepet.

Nagyon érdekesnek bizonyult magának a függőnek szempontjából látni a körülötte lévő világot. Van, amikor nem veszi észre állapota előrehaladott voltát, pedig ez rajta kívül mindenki számára világos. Más esetben nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, nem érzi át helyzete komolyságát. Úgy érezheti, hogy viselkedése nem tér el a megszokottól. Másban és máshol keresheti függőségének okait így nem fogadja el a segítséget. Ez teszi őt veszélyessé önmaga és mások számára is.

Az 1Kor. 6,12 figyelmeztet arra, hogy a megannyi lehetőségek közepette óvakodjunk attól, hogy bárminek is a rabjává váljunk. A Róm. 7, 14-24 pedig a bűn által megmérgezett és az által gyötrődő ember állapotát hangsúlyozza, ám van nekünk reményünk és Megváltónk, aki az Úr Jézus Krisztus.

Az előadó bemutatta központjukat is, ami ártalomcsökkentés, detoxikáció és az absztinencia célú programokat is kínál. Előadása úgy gondolom, hogy lehetőséget adott a közönségnek hogy akár több szempontból is megváltoztassa a függőkhöz és magához a függőséghez való viszonyulását.

Ezt követően egy rövid szünet keretében finom és választékos megvendégelésben részesült a közönség, amit a szakmai kerekasztal követett, és ami szintén sok elgondolkodtató és hasznos gondolatokkal szolgált. Ki lett például fejtve, hogy szeretnék sokszor megmondani a szenvedőnek, hogy éppen mit mondjon vagy gondoljon, ami nem igazán jó stratégia. Hollandiában a marihuána legalizálásánál elhangzott, hogy sok holland szakember szerint ettől nem lett jobb a helyzet. A bűnözést vissza tudták szorítani, de a legálissá tételtől nem feltétlenül lett jobb a helyzet, mint amire egyes vélemények utaltak. A hiteles információk hiányoznak az emberek életéből. Szükségeltetik a részletes felvilágosítás, veszélyekre való felhívás, amit a média nem mindig hangoztat. Sokszor a szülők is hozzátesznek a gyerek függőségének kialakulásához. Bor és sör közben beszélgetnek például. Ami legális, arról azt hiszik, hogy lehet használni. Ez kultúrától is függ. A különböző szerekről sok az információ például az árak tekintetében, de a következményekkel nincsenek kellőképpen tisztában. Ebben is döntő tényező a felvilágosítás. Komoly problémákat okoz a tagadás - "velem ez nem történhet meg". A másik pórul járt, de én nem fogok. A szakembereket elméleti embereknek tartják, akik nem drogoznak, isznak, cigarettáznak, így nem érthetik ezek állapotát. A felnőtté és férfivá válás része lett a cigarettázás. Sok hagyománya is van annak, hogy hétvégenként együtt isznak, cigiznek az emberek. A szülőknek példát kell mutatniuk életükkel, nem pedig támogatni a függőség kialakulását. Néha az a segítség hogy nincs segítség, amit nagyon nehéz betartani. A család fizet, etet, kényelmet ad, megoldja a problémákat, a függőnek pedig meg marad a drog. Ám elvenni sem lehet hirtelen. Nem az utcára kell rakni, amibe bele is halhat, hanem a családnak össze kell fognia és meghúznia a határokat. Rá kell hagyni a döntést olykor a függőre - vállalja-e a halált, vagy az elvonót választja. Sok az elvált árva Magyarországon, ezek nagy része függőséghez vezet. Mindig arra mennek, amerre kisebb a nyomás. A hozzátartozókat a kemény szeretethez kell vezetni. Imádkozni, de cselekedni. Pénzszerzésre ösztönözni, például brigádra. Akár mást is bevonni, akihez elutasítás esetén a függő fordulhat. Le kell zárni a kis ajtókat. Vigyázni az együttfüggőségre, itt is keményszeretet javasolt határokkal, nem átesni a függő helyzetébe.

Mgr. Pospíšil Miklós

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId292fe5f734

A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülés a Református Teológiai Karon

A VEAB Magyarságkutatási és Neveléstörténeti Munkabizottsága egy bibliai igét választva mottóul  /„ Tegyétek a fát jóvá, és a gyümölcse is jó lesz” (Mt 12-33)/ szervezte meg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karával közösen a  A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülését 2018. április 25-én Komáromban, majd folytatólagosan 26-én a magyarországi Farádon.

A komáromi ülést a meghívott vendégek előtt Dr. Kováts-Németh Mária, a bizottság elnöke nyitotta meg.  Elsőként „A művészet megtartó ereje” – kamarakiállítással vette kezdetét az előadássorozat, amelyen Dr. Borbély Károly, festőművész ismertette a kiállított munkáit. Az általa készített képekhez gondolatsorokat fűzött. Állítja, hogy állandóság van az életben, amit Senecától idéz: „Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja merre felé tart.”  A kiállítások szerepe a nemzeti érték kell, hogy legyen és feltárjuk, ami a miénk európai embereké. A művész úr is feltette a kérdést. Mi a küldetésünk, magyaroknak?

A Szent László könyveket  előadásában Dr. Szijártó István, irodalomtörténész, egyetemi docens, a Százak Tanácsának elnöke ismertette a közönséggel. Fő mondata , Ézsaiás próféta szavai – melyeket a XII. Pius pápa jelmondatává tett – „ Opus iustitiae pax” . Az igazság műve a béke, azaz „Az igazságnak béke a gyümölcse”. Irgalmasság, amit Szent Mártonhoz kötünk nem múlhatott el itt a Kárpát – medencében. Öt világrészen élt magyarokról szólt, hogy érdemes elgondolkodni , hova is tartunk. A Szent László könyvecskék sorozatában arra a kérdésre felelnek, hogy mit tehetünk a Hazáért, mi az, ami fontos.  A következő előadó Dr. Keresztes Péter PhD, nyitrai levéltár igazgatója prezentálta „A Nyitrai Állami levéltár feladatai” címmel előadását és feltárta a levéltár szerkezetét, a közigazgatás levéltári fondjait, a piaristák levéltári fondjait valamint az iskolaügyi osztály a privigyei és a nyitrai piaristák levéltári fondjait.

„A magyarság megtartó ereje az oktatás” címen Muhi Béla, a VMPE alelnöke, a GENIUSZ elnöke, az Apáczai Nyár Akadémia főszerkesztője tartott előadást. Mint mondta: „ Ne válasszon szét elv, politika…- mi együtt vagyunk. Kell aki összegyűjt, összetart. A társadalom vezetésében is kellenek az emberek, akik összetartják, mint a magyarság esetében is, úton módon összefognak és vezetnek.” Szót ejtett a gyermekek bizarr felméréséről, a gyengeségekről. Mennyire gyenge náluk a szövegértés, a természettudományi gondolkodás. Az oktatással baj van. Hol van Pestalozzi, Comenius és sokan mások még akik itt voltak. Miért nincs egységes pedagógiai elv? Az oktatást minden nemzetnek saját magának kell megoldania. Az egésznek az alapja az egyházi iskola. A hit és az iskola viszi tovább – „legnagyobb talány  maga az ember ( Pascal) „ akit nem szabad magára hagyni, hanem nevelni kell. Mindnyájan Don Quijote-k vagyunk, még ha a világ arcon is köp minket, akkor is pozitívan kell gondolkodnunk. Az anyanyelv az, ami összeköt minket. A digitális világban az írást meg kell tartani. Fel kell találni a jövőt, hogy jó legyen. A globalizációs világban miért van az, hogy a keresztyénség ellen megpróbáltatásokat ad az Isten? Mit akar Isten  a magyarsággal? „ … hazatalálunk majd talán..., hova fogunk érkezni? – ezeket a kérdéseket tette fel az együttgondolkodás alapjaiként az előadó.    Dr. Szász István Tas, orvos, író és kultúraszervező „A magyarság megcsúfolt szabadságszeretete és viszonzatlan Európa – szerelme” címen tartott előadása a nemzetek széttagoltságáról szólt, a kezdetektől egészen a II. világháborúig s annak következményeiről, a hamisságról, amely sorra köszönt vissza a történelem során. Említést tett a migrációs válságról, ami jelen pillanatban érint bennünket, s hogy ennek a folyamatnak a nemzetállamok felszámolása a fő célja. Európa és szabadság – hol vagyunk már ettől? Viszont mi maradhatunk Európa, ami bennünk él tovább. A cél: Európa megmentése, amire Isten segedelmével kis nép is alkalmas lehet. Mi is lesz a kisnemzetek sorsa? Képesek lesznek-e összefogni? Most kell nagyot, hatalmasat cselekedni magunk emberségéből. A történelemnek mindig is voltak, lesznek váratlan fordulatai. Az Európában halálra ítélt magyar nemzetnek hűnek kel maradni az evangéliumhoz. Amennyiben a  magyar nemzet a tiszta evangélium alá állítja családját, iskoláját,  akkor tiszta érték lesz az Európa szemében is. Új független országot kell felépíteni, érdemes megmaradni magyarnak a külső pénzhatalmú nagyokkal szemben. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” (Bethlen Gábor).

A nyitrai levéltár bemutatása mellett „A győri megyei levéltár története és gyűjteménye” címmel is elhangzott egy előadás Selmeci – Kovácsné Dancsesz Mónika, az Magyar Nemzeti Levéltár, Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatónője által, aki rövid összefoglalásában feltárta  győri levéltár történetét és felhívta a figyelmet arra, hogy a felnövekvő generációval szerettessük meg a történelmet, a kutatást, amihez persze sok szorgalom és bátor elhatározás kell.

Batta György író a „Magyarságtudat a Felvidéken” cím alatt alkotott véleményt, hogy minden ember külön világ. Aki becsületesen dolgozik, boldogul. A magyarság helyzetét röviden vázolta, hogy milyen volt ezelőtt és hogyan változott meg a helyzet fokozatosan. A felvidéki magyarság a szétesettség állapotát mutatja. Saját tehetetlenségünk szétmarta a tevékenységeinket. A gyógyítás nem a mi dolgunk – hangzottak el.

„Az Eperjesi Evangélikus és a Nagyenyedi Református  Collegiumok üzenete” címen, Dr. Kováts Németh Mária, a bizottság elnöke és egyben szervezője a találkozónak  tartotta meg  előadását, majd a hozzászólások következtek, melybe egy-egy kisebb visszaemlékezéssel, vagy  referátummal. Dr. Kisida Elek sebészprofesszor, Szerencsés Magdolna, Mészáros Angelika, Bozsaki Szilvia és Szabó Orsolya kapcsolódtak be, akik leginkább saját régiójuk kultúrális-oktatási-nevelési intézményeit, s azok történetét mutathatták be.

A konferencia első napjának utolsó előadója, Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, a bizottság alelnöke tömör összefoglalása hangzott el  a komáromi teológiai képzésről , annak kezdeteiről, nehézségeiről, s arról,  miképp születhetett meg a mai komáromi Református Teológiai Kar.

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.  És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.” (1 Kor. 13, 1-2 ) –  a jól ismert Szeretet.Himnuszból vett igével rekesztette be a az ülés első, komáromi napját a kar dékánja. Az ülés másnap Farádon folytatódott az előzetes programnak megfelelően.

Bachorec Beáta, MDSS tanulmányi program 1. éves hallgatója

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId76642bce63

Dékáni szabad

Tsztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. március 29-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. március 23.

Rangos kitüntetést kapott karunk oktatója, Xeravits Géza professzor.

A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos jeles közleménnyel gazdagította.

A kuratórium döntésében nagy szerepet játszott a díjazottnak a késő-ókori zsinagógaábrázolások biblikus forrásairól kiadott magyar nyelvű monográfiája, de a zsűri figyelembe vette, értékelte a szerző említett időszakban publikált valamennyi itthon és külföldön megjelent munkáját:

  1. Dániel alakja és az ókori zsinagóga, Axis 3 (2014) 71–83. (2017)
  2. Japhi’a mozaiktöredéke: törzsek vagy állatöv? Antik Tanulmányok — Studia Antiqua 61 (2017) 103-112.
  3. Goddesses in the Synagogue? JSJ 48 (2017) 266–276
  4. The Message of the West Wall of the Dura Synagogue ZDMG 167 (2017) 111–125.
  5. Temple and Synagogue in Late Antiquity, In: Géza G Xeravits, József Zsengellér, Ibolya Balla (szerk.) Various Aspects of Worship in Deuterocanonical and Cognate Literature. (Deuterocanonical and Cognate Literature: Yearbook 2016/2017), Berlin: Walter de Gruyter, 2017, 341–364.
  6. The Figure of Moses in Ancient Synagogue Art, In: Michael Sommer, Erik Eynikel, Veronika Niederhofer, Elisabeth Hernitscheck (szerk.) Mosebilder: Gedanken zur Rezeption einer literarischen Figur im Frühjudentum, frühen Christentum und der römisch-hellenistischen Literatur. (WUNT 390) Tübingen: Mohr Siebeck Verlag, 2017, 415–428.
  7. A Possible Greek Bible Source for Late Antique Synagogue Art, In: Pierre Jordaan, Nicholas Allen (szerk.) Construction, Coherence and Connotations: Studies on the Septuagint, Apocryphal and Cognate Literature. (DCLSt; 34.), Berlin: De Gruyter Verlag, 2016, 233–248.
  8. Istennők a zsinagógában? Ókor 15:(2016) 75–81.
  9. Zsidó és keresztény szent helyek a késő-ókori Palesztinában: Kísérő kötet a Bibliamúzeum kiállításához. Budapest: Ráday Gyűjtemény, 2016.

A Kuratórium tagjai:

  • Komoróczy Géza (a szakmai zsűri elnöke)
  • Schweitzer Gábor (a Schweitzer család képviseletében)
  • Zsengellér József (kuratóriumi tag)
  • Koltai Kornélia (kuratóriumi tag)
  • Biró Tamás (kuratóriumi tag)

Az ünnepélyes díjátadón Zsengellér József, a Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke, kuratóriumi tag köszöntötte a Díjazottat, valamint minden egybegyűltet: az alapító Schweitzer családot, Xeravits Géza feleségét: Bódis Krisztinát, a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumi tagságát, és a legközelebbi barátokat. 

Zsengellér elnök úr a köszöntő beszéd után átadta a szót Komoróczy Gézának, aki a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumának nevében, mint a szakmai zsűri elnöke ekképpen méltatta Xeravits Géza munkásságát.

Most másodszor adjuk át a Schweitzer József-díjat és Emlékérmet, amelyet a Schweitzer család alapított néhai Dr. Dr. h. c. Schweitzer József országos főrabbi, az Orsz. Rabbiképző Intézet főigazgatója, c. egyetemi tanár emlékére, a hebraisztika, judaisztika, zsidó történelem terén magyar kutatók munkáinak jutalmazására. Az első Emlékérmet Turán Tamás kapta Goldziher Ignác zsidó tudományáról írt dolgozatáért, s most méltón lép mellé ebbe a sorba dr. Xeravits Géza egyetemi tanár. Kitüntetés számomra, hogy mint a kuratórium elnöke én méltathatom tudományos munkásságát. Valamikor régen, még mint egyetemi hallgató, Géza egy félévet járt qumráni szövegolvasási órámra: azonnal feltűnt biztos héber nyelvtudása, szövegértelmezési készsége, szakirodalmi tájékozottsága. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte egyetemi tanulmányait, de ezután posztgraduális ösztöndíjjal tanult Leuvenben (Belgium), majd doktori ösztöndíjjal a groningeni egyetemen (Hollandia), s az utóbbin, a Qumrán Intézetben szerezte meg doktori (PhD) fokozatát (2002). Tanulmányai során, és majd tanári tevékenységében is, több keresztény (római katholikus, görög-katholikus, protestáns) egyetemi intézethez kötődött, tudományos munkásságának a Biblia, ezen belül kitüntetetten a héber Biblia hatása alatt kialakult terjedelmes késő-ókori vallási irodalom, az ún. apokrif könyvek álltak a középpontjában, de mindig külön figyelmet szentelt a zsidó háttérnek, gondosan szétszálazva a zsidó és a keresztény elemeket ezekben a szövegekben. Elmélyülten foglalkozott az ókori Izrael templomi kultuszával, a monotheista hagyomány fejlődésével, az ókori zsinagógák ikonográfiájával, a Biblia-értelmezés történetével – ez csak néhány tárgy gazdag munkásságában. A holt-tengeri tekercsekről számos tanulmányt közölt, könyveket írt, eredeti értelmezését adta a qumráni Biblia-magyarázatoknak (peser), más iratoknak (például, a Maʻaszé Tora). Egy összefoglaló munkája, magyarul 2008-ban, németül, jelentősen átdolgozva és kibővítve, német társszerzővel, Berlinben (De Gruyter) csak nemrég, 2015-ben jelent meg (Einführung in die Qumran-Literatur) – korábban hasonlót kaptunk Vermes Gézától, de e másik nagy qumrános magyar Géza könyve más koncepciót követ: adottnak véve a teljes szövegismeretet, jól szervezett kézikönyv, a kéziratok leírásától a qumráni zsidó vallási közösség életének bemutatásáig az interpretáció minden szintjén. Xeravits tudja, hogy a kis könyvek könnyebben eljutnak az olvasóhoz, mint a nehéz kötetek, és tudja, hogy apró bibliai legendákban is benne van, megmutatható benne az egész ókori zsidó világ. Tanári tevékenysége a magyarországi hebraisztika és Biblia-kutatás, mint említettem, széles sávjára, tudományszervezői tevékenysége a nyugat-európai biblikus világra kiterjed. Nemzetközi szimpoziumokat szervezett, tanulmányköteteket adott ki – csak a Brillnél (Leiden) több mint 15 kötet jelent meg a neve alatt –, és nem egy fiatal magyar hebraistának, biblikus kutatónak ő adta meg a nemzetközi bemutatkozás vagy ismételt szereplés lehetőségét. Xeravits Géza mögött már jelentős tudományos múlt áll, s most, 47. születésnapján, a Schweitzer József-díj átadásakor csak azt kívánhatjuk neki: ad multos annos.

A méltatást követően Schweitzer Józsefné Ági néni átadta a Schweitzer József-emlékdíjat Xeravits Gézának.

A díj átvétele után Xeravits Géza köszönetet mondott a magas szakmai elismerésért. Beszédében kifejtette, hogy különös megtiszteltetés számára, hogy olyan díj birtokosa lehet immár, amelyet Schweitzer József néhai országos főrabbi emlékére alapítottak (akinek az óráit maga is látogatta mint hebraisztika szakos diák a '90-es években a Rabbiképzőben), s amely Professzor úr: Schweitzer József nevét viseli. 

A hivatalos, ám kezdettől fogva nagyon szellemes, jó hangulatú beszédek után az alkalom  kötetlen beszélgetéssel folytatódott.

Xeravits Géza professzor úrnak eme rangos elismeréshez karunk nevében szívből gratulálunk.

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId8314590956

Nagyszabású reformációs konferencia volt Eperjesen

2017. december 4-e és 7-e között, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi tudományos konferencia zajlott az Eperjesi Egyetemen. A szervezők – az Eperjesi Egyetem, a prágai Károly Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem – a reformáció jubileumi éve kapcsán a „Reformáció Közép- és Dél-kelet Európában“ címet adták a rendezvénynek. Az eperjesi Evangélikus Kollégium történelmi falai közt zajló rendezvényen több szekcióban 130 előadás hangzott el. Valójában a reformáció jubileumi évében ez volt a legnagyobb horderejű nemzetközi tudományos konferencia, ami a reformáció ötszáz évével foglalkozott. A konferencián, előadással jelen volt a Református Teológiai Karról Dr. Lévai Attila dékán, aki „Adalékok a Komáromi Református Egyházmegye reformációjához“ címmel tartott előadást és Dr. Somogyi Alfréd dékánhelyettes, aki a 20. század közepének egyházi eseményeiről beszélt „A Szervező Bizottság kezdete és vége“ című előadásában.

A közép-európai reformációval foglalkozó szekció

A három nyelven – magyarul, szlovákul és németül – zajló konferencia első napján, a résztvevők egy ugyancsak három nyelvű, ökumenikus istentiszteleten vettek részt, amelyen református részről karunk dékánja, Dr. Lévai Attila szolgált magyarul az eperjesi evangélikus Szentháromság nagytemplomban, az Ez 37 igéi alapján.

Ökumenikus istentisztelet a Szentháromság templomban. Igehirdető: Dr. Lévai Attila.

Tekintettel arra, hogy az Eperjesi Egyetem idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját, az egyetem vezetése rektori emlékéremmel köszönte meg mindazok segítségét, akik az Eperjesi Egyetem működését munkájukkal támogatják. Így és ezért kapta meg a rektori emlékérmet Dr. Lvai Attila dékán úr is. És az egyetemeink közötti együttműködésért - az eperjesi ünnepségek alkalmával – egyetemünk rektora Dr. habil. PaedDr. Juhász György PhD. is átvehette az Eperjesi Egyetem emlékplakettjét.

Ádventi evangelizáció a Református Teológiai Karon

Krisztus örömhíre

Egyetemi evangelizáció

Evangelizátor igehirdető: Nt. Végh Tamás a Budapest Fasori Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora

Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar

Tiszti pavilon, földszint, E9-es előadó

2017. december 10-13.

 December 10. , vasárnap 17 óra: Nagy örömhír (Róma I, 16-17)

December 11. , hétfő 17 óra: A fontos üzenet a szabadulásról (5 Mózes18, 9-14)

December 12. , kedd 17 óra: Isten igazsága (Róma I, 16-17)

December 13. , szerda 17 óra: Hogyan lehet mindez az enyém? (Róma I, 16-17, 10, 13-17)

Ádventi evangelizáció a Református Teológiai Karon

„Merre tovább keresztyén Európa?”

Karunk rendezésében pódiumbeszélgetésre került sor 2017. november 29-én, egyetemünk Konferencia Központjának dísztermében „Merre tovább keresztyén Európa?” címmel. A pódiumbeszélgetés résztvevője: Dr. Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Prof. ThDr. Jozef Jarab, PhD. a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora volt. A rendezvény moderátori tisztjét Prof. ThDr. Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanszékvezető tanára látta el.

1.      kép: A pódiumbeszélgetés résztvevői: Jozef Jarab rektor, Bándy György a beszélgetés moderátora, Soltész Miklós államtitkár, Juhész György egyetemünk rektora, Lévai Attila a teológiai kar dékánja

A téma az európai keresztyénség helyzete, az Európai Unió egyházfelfogása, a keresztyén értékek és Európa népeinek jövője volt.

Jeles vendégeink egybehangzó véleményként fogalmazták meg, hogy nagy személyi és egyéni felelősségünk van az európai keresztyén hit, kultúra és értékek védelme terén. Európa, jelenleg, csak „külsőségekben” keresztyén. Jól mutatja ezt az unió zászlaja, ami a maga 12 csillagával egy klasszikus Mária szimbólum, de „a brüsszeli vezetés jó része – nem mondom, hogy mindenki – nem akar visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyek Európát 1000 éve éltetik. Az unió vezetőit nem érdekli a keresztyénség, mint hit, és mint közösségmegtartó erő. Sokkal inkább üzleti érdekek azok, amivel megpróbálják összefogni ennek a két tucatnyi országnak a közösségét. Azt mutatja a jelen, hogy nagyon nagy baj lesz, mert értékválságban vagyunk már most is” – mondta Soltész Miklós államtitkár.

2.      kép: Dr. Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára

Jozef Jarab rektor az EU egyházfelfogása kapcsán rámutatott, hogy az egyházak és a vallási közösségek között – amelyekre az unió egyformán tekint – az alapvető különbség az, hogy az egyházaknak saját hitvallásuk van, ami a Szentírás mellett az identitásuk meghatározója. Európának ezt meg kell értenie, mert különben fennáll a veszély, hogy a sajátos és egymást kiegészítő keresztyén értékek feloldódnak az egyre erősödő szinkretizmus miatt. „Bízom abban, hogy Isten gyermekei nem lesznek nagyobb próbatételeknek kitéve, mint amennyit el tudnak hordozni” – mondta a Katolikus Egyetem rektora, hozzátéve, hogy a múltban tapasztalt keresztyénüldözés és egyházellenesség nemcsak rombolta, hanem erősítette is az egyházat. A rektor a kommunista rendszerre utalva említette a szlovákiai ún. „titkos”, vagy „föld alatti” papképzés kemény állami üldözését, vagy a magyarországi Mindszenty József bíboros üldözését, s utalt a sztálini idők súlyos egyházellenes történéseire.

3.      kép: Prof. ThDr. Jozef Jarab, PhD. a rózsahegyi Katolikus Egyetem rektora

Ma nem ilyen jellegű és formájú a keresztyénüldözés – mondta Soltász Miklós. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években, Németországban 500 római katolikus templomot és 1000 protestáns templomot zártak be, bontottak le, vagy építettek át mecsetté. Ugyanebben az időszakban 2500 mecset épült. Svédországban le akarják vetetni a kereszteket a templomtornyokról, hogy a keresztyén jelkép ne sértse az iszlám hitűeket. „A látszólag jól élő, soha nem látott anyagi jólétben lévő Nyugat, lelkileg süllyed” – mutatott rá az államtitkár. Szerinte ez a hanyatlás készítette elő a talajt az ún. gender elmélet számára, ami „teljesen felülírja és át akarja írni a zsidó-keresztyén tanítást. Ha ezt valaki nem veszi észre, hogy ez egy csöndes keresztyénüldözés, akkor az becsapja a saját nemzetét. Kimondom: Franciaország elveszett. Németország is el fog veszni, ha így folytatják tovább” – mondta az államtitkár.

4.      kép: Prof. ThDr. Bándy György, a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Hittudományi Karának tanszékvezető tanára, a pódiumbeszélgetés moderátora

5.      kép: a hallgatóság

Mindkét résztvevő a keresztyén gyökereink tiszteletben tartására, éltetésére; felelősségteljes életre és a politikai korrektséget olykor szükségből túllépő igazmondás szükségességére bátorította a szép számban megjelent hallgatóságot. „Hála Istennek, itt egy olyan környezetben élünk, ahol az idősebb korosztálynak és a középkorosztálynak megvan még a „szenzora”, amivel érzi a veszélyt. A fiatalok felelőssége az, hogy higgyék el a szüleiknek, a nagyszüleiknek, a tanáraiknak, és a papjaiknak azt, amit mondanak” – tette hozzá az államtitkár.

6.      kép: a hallgatóság

A másfél órás pódiumbeszélgetés során szóba került a migráns kérdés is. Mind a politikus, mind az egyházi, akadémiai ember nagy próbatételnek nevezte a jelenséget. Soltész Miklós szerint „a jó Isten most megpróbálja Európát, s így akar segíteni, erősíteni”. A komoly baj ugyanis mindig Istenhez irányítja az embert. Mind mondta: „a haldokló kommunisták sem Marxot, hanem a jó Istent hívták segítségül…”. Közép-Európában vannak felelős vezetők, akik pontosan érzik azt, hogy a mi most Európára zúdul, az fel kell, hogy ébresszen bennünket: magyarokat, szlovákokat, cseheket, lengyeleket, szerbeket, románokat. Soltész Miklós szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök „legalább 10 lépéssel előbbre jár, mint Európa sok más vezetője. Ez igaz a szlovák, a lengyel és a cseh vezetőkre is. Látjuk, hogy éket is akarnak verni közénk... de a kultúránk, hitünk sokkal erősebb kell, hogy legyen, mint minden más törekvés! Ahogy ezer évvel ezelőtt ez a térség Nyugat-Európától kapta a hittérítőket, most mi tehetjük újra keresztyénné Európát”. Elhangzott, hogy az európai emberek többségének elege van a liberális diktatúrából. Csak bátorság és határozottság kell ahhoz, hogy kiálljunk az értékeink: hitünk, kultúránk, hagyományaink mellett.

7.      kép: Dr. habil. PaedDr. Juhász György, PhD. a SJE rektora, megköszöni a résztvevőknek – előadóknak és hallgatóknak – a pódiumbeszélgetésen való részvételt

A pódiumbeszélgetés résztvevői emlékeztettek arra, hogy – Európától eltérően – a világban erősödik a keresztyénség, elsősorban Dél-Amerikában és Ázsiában. Végül az iszlám világban tapasztalható keresztyénüldözés is szóba került. Ennek kapcsán mondta Soltész államtitkár, hogy Magyarország Kormányának eddigi segítsége – karitatív szervezeteken keresztül kórház- és iskolaépítések, templomok rendbetétele – most kezd beérni. A mi felelősségünk, hogy egyik oldalon őrizzük meg a magunk világát, másfelől pedig, a gazdagságunkból segíteni kell ott, ahol erre segítségre szorulnak.

Jarab rektor úr látása szerint a keresztyénség egy fontos dolgot kínál ma is az embereknek. Ez a belső klauzúra. Egy belső rend, amit az embernek magának kell elfogadnia és megvalósítania. Lelki és vallási vonatkozásban ezt nem szabad, hogy bármi is megzavarja. „Az a jelenség, amit szekularizmusnak, a világhoz való igazodásnak nevezünk, mindig itt lesz mellettünk. Tőlünk függ, hogy hogyan engedjük magunkra hatni” – mondta Jozef Jarab, hozzátéve, hogy nagy feladat és fontos jövőkép számunkra az, hogy hitet és jóságot csöpögtessünk a gyermekeink és fiataljaink szívébe.

 

Kisfilm készült a Református Teológia Karról

Az MTVA idén októberben két napon keresztül forgatott a Református Teológiai Karon, annak életéről, mindennapjairól, és az akkor zajló Kari Csendesnapok eseményéről. A forgatás során több beszélgetést is rögzítettek a kar oktatóival és hallgatóival. Ennek a forgatásnak a kész média-anyaga a magyarországi közmédia "Isten kezében" c. műsorában tegnap /2017.november 5-én/ került adásba. Akik nem láthatták az adást, azok az alábbi linken megtekinthetik a műsort. 
 

 

Reformációi emléknap - meghívó

A Selye János Egyetem Református Teológia Karán 2017. november 8-án "Reformációi emléknap " címmel kerül sor arra a rendezvényre, mely a Tudomány és Technika Hete - 2017 rendezvény-sorozat keretében az 500 éves reformációnak állít emléket. Bővebb információ és a rendezvény programja a csatolt meghívóban olvasható.

Dékáni szabad

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017.október 31-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2017 október 26.

„Örök reformáció” nemzetközi tudományos konferencia Százhalombattán

2017. szeptember 22-én , pénteken szakemberek és a városból érkezett érdeklődők töltötték meg a helyi Barátság Kulturális Központ hitelesen és elegánsan a reformációra hangolt nagytermét. A rendezvény megnyitása, az érdi Bach kamarazenekar szereplése jelezte: a zene e nevezetes, most éppen 500 éves hitújítás fontos eleme, a kezdetektől napjainkig. A vendégeket és a részvevőket rövid igeolvasással köszöntötte dr. Fazekas István jogász, teológiai doktorandusz, költő, drámaíró, a helyi irodalmi közéleti lap, a Stádium főszerkesztője. Mondandójához szervesen kapcsolódtak Balog Zoltán humán erőforrás miniszter köszöntőjének részben ugyancsak bibliai alapú szavai. A miniszter levelében az Apostolok cselekedetei egyik epizódja nyomán kiemelte: ahogyan a pogányból kereszténnyé lett szerecsen komornyik egy szekéren, a Gázából Jeruzsálembe vezető úton tért meg, s ahogyan a reformáció bölcsőhelye nem egy metropolis, hanem egy szerény egyetemi városka, Wittenberg volt, úgy – ez évi vállalásai, rangos rendezvényei révén – Százhalombatta kiérdemli, hogy a „magyar Wittenberg” névvel illessük. Sinka László, a város alpolgármestere szeretettel, s a reformáció ügyét a város egyik szívügyeként mutatta be köszöntőjében, s örömmel jelezte, a hivatalos online adatokhoz képest városuk már több mint 20.000 lakost számlál, egy olyan, változatos kultúrájú Budapest-menti település ez, amely szeretettel, változatos látnivalókkal várja az ide látogatókat. A bevezető előadást, Gondolatok a reformációról címmel dr. Hafenscher Károly államtitkár úr, miniszteri biztos tartotta, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Zenetudományi Egyetem tanáraként is köszöntötte a közönséget. Szavaiból kitűnt: akármilyen nevezetes év is ez, csak akkor ünnepelhetjük hitelesen, ha a kerek évfordulót követő esztendőkben is a méltányoljuk és követjük a reformáció szellemiségét.

Az ő szavait erősítette meg szlovákiai Révkomáromból érkezett Dr. Lévai Attila, aki az ottani Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja. Ő A reformációi kérdései napjainkban témát hozta a konferenciára, középpontban azzal a fontos témával, hogy nem szabad megelégednünk a „népegyházi” gyakorlattal, törekednünk kell a „hitvalló egyház” megvalósítására. Dr. habil. Bernhard Kaiser, a Selye János Egyetem Hittudományi Karának docense, akinek a német az anyanyelve, magyarul tartott németes pontosságú áttekintést , Luther teológiája címmel. A következő előadó, dr. habil. Bordás Mária , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora A reformáció hatása az európai jogrendszerre és az iszlám jogra címmel azt illusztrálta, milyen elérő módon befolyásolták a különböző egyházak a jog és az állami struktúra fejlődését. A záró előadást dr. habil. Petrőczi Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem Puritanizmus-kutató Intézetének ny.vezetője tartotta. A protestáns üldözés mint téma Csúzi Cseh Jakab felvidéki lelkipásztor írásaiban című dolgozatával nem csupán a mártír szerepkörnek egész életében ellene mondó, gályarabságra ítélt főhőst mutatta be, de szavaival a konferencián és Százhalombatta életében azon túl is részt vevő szlovákiai magyar delegációt kívánta köszönteni.

A délelőtti plenáris előadásokat a Selye János Egyetem teológus doktoranduszainak szekció előadásai zárták, illetve a Barátság Kulturális Központ galériájában megnyílt – Veress Zsuzsanna pápai református gimnáziumi tanár szavaival – a Református festők című kiállítás.

A rendezvényről tudósított a TV1 és a helyi Halom TV is.

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId6730921f45

Beszámoló az októberi csendesnapról

“Bár a világban nincs semmi, amivel elnyerhetné Isten tetszését, Isten mégis megmutatja, hogy kegyelmes az egész elveszett világ felé, amikor kivétel nélkül mindenkit hív a Jézus Krisztusban való hitre, mely ténylegesen az életre vezető út.” ( Kálvin János) 

               Isten elhívó, kiválasztó kegyelméről és érthetetlen szeretetéről beszél Kálvin, de nem csak ezekkel a sorokkal teszi mindezt, hanem egész életével is erről tett áldott bizonyságot számunkra, amelyben fel lehetett világosan ismerni Isten vezetését és a vele való áldott tervét. Isten valóban a teremtett világot, ahogyan Kálvin is írja, mindenkit, azaz egyen-egyenként minden embert, így bennünket is elhívott és hív Krisztus követésére, magára az Élet útjára.  Hogyan is teszi mindezt? Az Ő csendes, halk, szelíd hangján…

      És valóban, ebben a zajos, háborgó világban Isten elkészít számunkra egy-egy ilyen  csendesnapot, csendesórát, az Ő közelségében, amikor megszólítja szívünket és azt mondja:

"Én vagyok az, aki veled beszélek…."

       Így történt az áldott találkozás Krisztussal az egyetemünk csendesnapjain is október 13 -14.-én, ahol az áhítatokon szólt hozzánk az Ő Igéjéből, lelkészeinkből, tanárainkból, Kálvin élettörténetéből. Egymást megismerve, egymás felé őszintén megnyílva szólt hozzánk testvéreinkből, lélektől egészen a lélekig.  Látta Krisztus milyen szívvel mentünk mi oda és azt is tudta mire volt azokban a napokban igazán szükségünk… Kinek bátorításra, kinek vigasztalásra, kinek a hitének erősítésére, egymás testvéri szeretetére, de mindannyiunk  számára egyedül Krisztusra, aki ezen a két napon is  megajándékozott bennünket Önmagával és arra bíztatott, hogy :

Nézzünk fel Őreá…. és  fussuk meg az előttünk lévő pályát….

        A csendesnapunk első reggelén Lévai Attila dékán úr áhítatán keresztül szólt hozzánk Isten Igéje, mely bátorítást adott számunkra, hogy bennünket, akiket a bizonyságtevőknek  akkora nagy fellege vesz körül, tegyünk le minden reánk nehezedő  terhet és fussuk meg az előttünk lévő pályát… Azt a pályát, amelyet bizony  nem mi választottunk,  hanem maga Isten hívott el bennünket, alkalmatlanokat…

Én magam is, roma származásúként, sokszor elbizonytalanodva, elcsüggedve tettem fel a kérdést Isten felé: "Uram nem tévedtél velem kapcsolatban, tényleg terved van velem, képes leszek én arra, amire Te elhívtál engem?  

És Ő azt felelte: Eszter, egyedül nem, de Velem igen! Mert, ahogy az áhítatban is hallhattuk, Isten a világ által megvetetteket, gyengéket választotta ki arra, hogy Néki munkatársai legyenek…. a Szentírásból tudhatjuk, amely őszintén, az emberről semmit el nem hallgatva tárja fel előttünk Isten egészen megújító kegyelmét és teszi igazzá az Ő Igéjét, hogy:  “… ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." ( 2Kor.5,17)  hiszen..

Jákób csaló volt. Péter heves természetű. Dávidnak volt egy afférja. Jónás elmenekült Isten elől. Pál gyilkos volt. Gedeon bizonytalan. Mirjam pedig pletykás. Márta aggódó. Tamás kétkedő, Sára türelmetlen. Illés depressziós, Mózes pedig dadogott. Zákeus alacsony, Ábrahám öreg,  Lázár pedig halott volt…

Istennek bizony sokszor nagyobb terve van az életünkkel, mint mi magunk gondolnánk…

Isten nem az alkalmas embereket hívja el, hanem alkalmassá teszi az elhívottakat egyedül a Krisztusban, aki által kegyelméből élhetünk és élek.

Kegyelem…

    Mert e két napot számomra végig kísérte ez a szó: a  kegyelem...

      Ugyan játékos formában mondtuk el egymásnak, hogy kik is vagyunk és, mi is jellemző ránk igazán, de mégis megláthattuk azt, kit milyen mélységből hozott ki az Úr, hogy minden, ami ezidáig velünk történt, nem a véletlenek eseménye csupán, hanem Isten tökéletes tervének, egyedüli kegyelmének  a  része….

     Ezt láthattuk meg Kálvin életéből is, melyet Szénási Lilla karunk oktatója, a csendesnapok vezetője ismertetett meg velünk és a nekünk feltett kérdéseivel  rávilágított  többek között arra, hogy rábízattunk valakire, ahogyan Kálvin is korábbi egyetemi  tanárára… Többen bizonyságot  tehettünk arról, hogy kit is  tett  az életünkben  Isten áldássá,  ki is volt az az ember, aki bennünket nem hagyott elveszni  és bátorított, vezetett. Ma talán  nem is lennénk itt, ha Ő nem lett volna az  életünkben… Számomra ilyen áldás volt  dr. Sipos Ete Álmos ( Álmos bácsi),  református lelkész.

      Megtanulhattuk az egymásra figyelést, az együtt gondolkodást, egymás elfogadását, ötleteinek, gondolatainak figyelembe vételét, és megélhettük a közös játék örömét a délutáni alkalmakon. Megtapasztalhattuk az áldott asztalközösséget az ebédek és a vacsorák alkalmával, s  közösen megtekinthettünk egy keresztény filmet is,  Isten nem halott címmel.

 "Én vagyok az Élet…"- mondja Krisztus.

A második nap reggelének áhítatán hallhattuk az Igéből Somogyi Alfréd dékánhelyettes úrtól, hogy élni akartak azok is, akikről többek között szólt az Ige a Példabeszédek 30. könyvéből.

Volt négy kicsiny állat a földön, melyek mégis nagyon okosak voltak:

A hangya, aki ugyan nem erős, mégis beszerzi az élelmét. Miért? Mert élni akar!

A mormota népe, amely nem hatalmas nép, mégis sziklák közt építi fel a házát. Miért?  Mert élni akar!

 A sáska, aki rendezetten vonul, pedig királya sincsen.  Miért?  Mert élni akar!

A bűnös, elveszett ember, aki a Krisztushoz menekül.  Miért?  Mert élni akar! Örökké élni akar!

Szívem csendben az Úrra figyel…

      A második nap méltó zárásaként mindazokat a gondolatokat és érzéseket, melyeket e két nap ébresztett bennünk, odavihettük az Úr elé az imaséta alkalmával, szívünket felemelhettük az Úrhoz közös dicsőítő énekek által és a hálaadó imaközösségünkben is.

      E két csendesnap alkalmával Isten rávilágított arra, hogy nem mi választottuk Őt, hanem Ő választott ki bennünket arra, hogy megmutatkozzék rajtunk az Ő egyedüli dicsősége, hogy, mint áldott Fazekas, Bennünket, mint a kezében levő agyagot, áldott munkája által egyre inkább a Fiához, Jézus Krisztushoz hasonlóvá formáljon.

      Hálás szívvel hadd köszönjem meg Testvéreim nevében is Szénási Lilla tanárnőnek, lelkipásztornak áldott, szeretetteljes szolgálatát!  Köszönjük Karunk Vezetőségének, illetve a karunk Hallgatói Önkormányzatának s mindazoknak, akik tolmácsolták Isten üzenetét számunkra, lelkünk épülésére, Krisztus és az egymás iránt való testvéri szeretetünknek növekedésére!

Legyen mindenért egyedül Istené a dicsőség!

Koncz Eszter, II. éves teológushallgató

Erős vár a nyelv – Jakab István-díj

Jakab István-díj elnevezéssel a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára 2015-ben alapítvány jött létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj   ̶  250 EUR

2. díj   ̶  150 EUR

3. díj   ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2017/2018-as évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott   ̶  minimum 4 A4-es oldalas   ̶  prédikáció leadásának határideje 2018. április 30. A beérkezett prédikációkat 2018. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjakat az intézményi tanévzárón és diplomaosztó ünnepségen adják át.

Az alapítvány célja az is, hogy a helyezést elért teológusok a komáromi és a sárospataki templomban is elmondhassák a nyertes  prédikációkat, illetve ezeket könyvben/kiadványban is megjelentethessék.

Ha támogatni szeretné ezeknek a céloknak a megvalósítását,  az SK88 0900 0000 0050 7703 3903-as alapítványi számlaszámon ezt megteheti. Előre is köszönjük.

Komárom-Sárospatak: 2017. október

Gyászjelentés - Nagy Lajos

Megszomorodott szívvel, de Urunk akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy  ThDr. Nagy Lajos PhD  nyugalmazott református esperes-lelkipásztor, tanszékvezető egyetemi tanár,

Kocs Község díszpolgára  életének 75. esztendejében hosszú, súlyos, türelemmel viselt betegségének terhét lerakva  2017. szeptember 29-én visszaadta lelkét Teremtőjének.

Szeretett halottunktól 2017. október 8-án, vasárnap 15:00 órakor veszünk búcsút  gyászistentisztelet keretében a perbetei református templomban, majd a perbetei református temetőben.  
 
Áldásos életéért Istennek hálát adva a feltámadás reményében gyászolják:  hitvestársa, fia, a rokonság és mindazok, akik tisztelték és szerették.  
 
Táviratcím: Mierová 84, 946 55 Pribeta

Dr. Molnár János docens kitüntetése

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara idei tanévzáróján, 2017. június 24-én, Budapesten, a Károli Egyetem Támogatója Díjat vehette át Doc. PhDr. Molnár János, a SJE Református Teológiai Karának oktatója.

A Károli Gáspár Református Egyetem vezetősége ezzel ismerte el és köszönte meg a SJE RTK első dékánjának, korábban a Calvin J. Teológiai Akadémia igazgatójának a magyar református lelkészképzésben végzett negyedszázados munkáját, s különösképpen azt a segítséget, amit a KGE-nek nyújtott. A díj odaítélésének indoklásában elhangzott, hogy „a CJTA és a SJE RTK keretén belül Molnár János csaknem negyedszázada áll kapcsolatban intézményünkkel, s e kapcsolat során számos oktatási és kutatási együttműködéssel gazdagított bennünket: graduális képzésben, doktorképzésben, fokozatszerzési eljárásokban, konferenciaszervezésekben és közös publikációkban nyilvánult meg ez az együttműködés”.

A díjat Prof. Dr. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és Prof. Dr. Zsengellér József a KGE Hittudományi Kar dékánja adta át Dr. Molnár Jánosnak.

(sa)

ÜNNEPI DIPLOMAOSZTÓ

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara

2017. június 18-án, vasárnap délután 15,00 órakor a komáromi református templomban

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ KÖZGYŰLÉST TART
Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán

Program:

1. Igehirdetés: ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., dékánhelyettes, tanszékvezető, esperes-lelkész

2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Dékáni jelentés a 2016/2017-es évről

Tisztelettel kérjük, hogy 2017. június 16-ig jelezze részvételi szándékát

a +42135/3260656-os telefonon, vagy az  mail címen. 

Szeretethíd önkéntes nap a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

Karunk is részt vett idén a Szeretethíd önkéntes napok Kárpát-medencei programjában, melynek keretében igyekeztünk otthonosabbá, szebbé varázsolni iskolánkat.

     2017. május 19-én reggel nyolc órakor kezdődött a program egy áhítattal, Somogyi Alfréd dékánhelyettes úr jóvoltából. A buzdító és lélekemelő szavak után közös reggelivel gyűjtöttünk erőt a nap további részéhez. Miután lelki és testi táplálékot is vettünk magunkhoz, nekiláttunk a munkálatoknak. Az önkéntesség keretében átfestettük a teológiai kar bejáratnál lévő korlátot, kitakarítottuk a bejárat környékét, valamint a Református Teológiai Kar Hallgatói Önkormányzatának újonnan kapott irodáját takarítottuk ki és rendeztük be.

     A nap végén fáradtan bár, de jó érzéssel térhettünk nyugovóra, tudván, hogy nemcsak magunknak, hanem a következő nemzedéknek is igyekeztünk biztosítani azt, hogy egy otthonosabb környezetben tudjanak tanulni, ahova ha belépnek, azt tudják mondani: ,,Áldás, hogy ilyen szép helyen tanulhatok!”

,,Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.”

(Példabeszédek könyve 10,4)

 

Siák Magdolna
másodéves teológus

A lengyel nagykövet volt a Református Teológiai Kar vendége

Az idei szemeszter utolsó konvokációs előadás-sorozata több szempontból is rendkívülinek volt mondható a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán. Egyrészt azért,mert az előadók elsősorban a reformáció 500 éves jubileumának tiszteletére rendezett előadás-sorozatra fogadták el a meghívást (melyet a kar közösen szervezett a magyarországi Százak Tanácsával), másrészt azért,mivel ezúttal egykülső helyszínen került sor a program megvalósulására, a Dél-Komáromi Rendezvényközpontban, harmadrészt pedig azért,mivel a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, prof. Dr. Jerzy Snopek tartotta a fő elődást a lengyel-magyar barátság európai értékeiről.  

Rajta kívül értékes és ismeretekben gazdag előadásokat hallhattunk prof. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójától a reformáció történelmi jelentőségéről, valamint Dr. Győrfi Károlytól,aki a keresztyén-ellenességről szólt, amely egyre inkább s egyre több helyütt tapasztalható Európában és szerte a világban.

A rendezvény második felében  Foltán László, egykori olimpiai bajnok kenus és May Attila, volt válogatott tőrvívó szóltak a Százak Tanácsa testületének történetéről és küldetéséről, majd Dr. Németh Mária zárta az előadások sorát a "Reformáció és iskola" c. előadásával.  Az alkalom elején a kar dékánja, Dr. Lévai Attila  tartott igei bevezetőt, majd a rendezvény végén köszönetet mondott az alkalom megvalósulásáért minden érintettnek. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Selye János Egyetem jelenlegi rektora  /Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD./, valamint korábbi rektorai /Doc. RNDr. Tóth János, PhD. és Doc. Ing. Albert Sándor, CSc./ is. A rendezők tisztelettel fejezik ki köszönetüket és hálájukat a rendezvény megszervezésének lehetőségéért Dél-Komárom Város polgármesterének, Dr. Molnár Attilának.

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProId8dad6f2d03

Vándor-kiállítás a hallei pietizmusról a Komáromi Egyetemi Napok keretein belül.

Az idei, immáron 13. alkalommal megrendezésre került Komáromi Egyetemi Napok a Selye János Egyetem és annak Hallgatói Önkormányzatának közös rendezvénysorozata. Ezen napok keretein belül, elsősorban hallgatói szervezésben, egész héten tartalmas előadások, tanár-diák estek, sportfoglalkozások valósulnak meg, s a rendezvénysorozat egyik napja minden évben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia Napja is. A rendezvénysorozat szervezői igyekeznek minden évben úgy összeállítani a programot, hogy az ne kimondottan csak az egyetemi hallgatókat szólítsa meg, hanem lehetőség szerint a város érdeklődő közösségét is.

Az idei egyetemi napokon belül, elsősorban a Református Teológiai Kar kezdeményezésére helyett kapott a programban egy olyan tárlatmegnyitó is, amely vándor-tárlatként Európa nagyon sok helyén volt már megtekinthető, s ezúttal egy hét erejéig Komáromban is látogathatóvá vált. Ez a tárlat 2017. április 4-én lett megnyitva és a “ A hallei pietizmus és a reformáció: Martin Luther követője, August Hermann Francke” címet viseli. A tárlatot megnyitásának kezdetén a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Dr. Lévai Attila köszöntötte a megjelenteket, s adott hálát azért, hogy a reformáció 500 éves jubileumén egy ilyen jelentőségű eseménnyel is tiszteleghetünk eleink hite, és hitből fakadó tenni akarása előtt, valamint kifejezte örömét a felett is, hogy ez a kiállítás az egyetemi napok rendezvény-sorozatának részét képezhette. Bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket, az egyetem jelenlévő hallgatóit, vendégeket, valamint az egyetemi vezetőket, Dr. Juhész György, rektort, Dr. Tóth János és Dr. Bukor József rektor helyetteseket, valamint a Tanárképző kar dékánasszonyát, Dr. Horváth Kingát, illetve a Gazdaságtudományi Kar dékánját, Dr. Csiba Pétert is. A köszöntő szavak után a dékán kiemelten köszöntötte és bemutatta a megjelenteknek a kiállítás magyarországi mentorát, Dr. Verók Attilát, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensét, a Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének vezetőjét, aki először a vándorkiállítás útnak indítójának, Dr. Thomas Müller-Bahlke, a Franckesche Stiftungen, azaz a Franckei Alapítványok igazgatójának levelét olvasta fel, majd röviden felvezette a tárlat történetét. Mindezek után az egyes tablók bemutatása következett, melynek keretében a hallgatóság megtudhatta, hogy a hallei pietizmus és August Hermann Francke, milyen módon hatott a reformáció után 200 esztendővel elsősorban Hallera, de a későbbiekben a misszió révén a világ számos közösségére.

August Hermann Francke (1663–1727) Lübeckben született, fiatal korában teológiát hallgatott többek között Lipcsében is, ahol aztán csatlakozott a pietista reformmozgalomhoz. Később Philipp Jakob Spener segítségével a keleti nyelvek professzora lett az újonnan alakult Hallei Egyetemen (1694). Itt alapította meg 1698-ban a hallei árvaházat, mely intézmény 30 év alatt egy szinte teljesen önálló, 3000 főt számláló iskolavárossá nőtte ki magát, majd vált a hallei pietizmus, a reformáció utáni legnagyobb kora újkori társadalmi reformmozgalom bölcsőjévé, illetve az 1706-ban indult dán-hallei missziók, a világ első tartós és napjainkig ható protestáns misszióinak kiindulási pontjává.

A pietizmus Magyarországon is nagyon sok követőre talált a 18. században. A magyar pietisták „atyjaként” emlegetett győri származású Torkos András Francke útmutatás mellett tanult, a pietista lelkész és műfordító Szabó (vagy Sartoris) János pedig 1730-ban Nevescsón hallei mintára alapított árvaházat.

A vándorkiállítás, mely röviden, mégis sokszínűen összefoglalja August Hermann Francke életét, munkásságát és örökségét, a Franckei Alapítványok létrejöttét, illetve a pietizmus vallási és eszmei jelentőségét, tavaly indult útnak Németországból, és 2016 óta folyamatosan járja Európát. Ez év májusáig mintegy 15 helyszínt érint majd.

View the embedded image gallery online at:
https://frt.ujs.sk/hu/fooldal.html?start=153#sigProIde3d19799de

Dékáni szabad

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017. április 13-ra dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Kiállítás a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán

Szinte nincs is másik olyan történeti eseménye az emberiség históriájának, amely olyan tartósan megváltoztatta volna a világ keresztények lakta területeit, mint a reformáció. Mivel kétségbe vonta a régi világ- és értékrendet, impulzust adott olyan teljesen új elképzeléseknek és gondolkodási modelleknek, amelyek a felvilágosodás korszakán át jelenlegi társadalmi rendszereinkig ívelnek.

A pietizmus a legfontosabb európai szellemi áramlatnak számít a reformáció és a felvilágosodás között. August Hermann Francke (1663–1727) a pietizmus vezető személyiségeinek egyikeként Martin Luther számos követelését magáévá tette, és azok gyakorlati megvalósítására törekedett.

A kiállítást megnyitják:

Dr. Liptai Kálmán, rektor, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Verók Attila, tanszékvezető, Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, Eszterházy Károly Egyetem

A kiállítás anyagát bemutatja és A reformációkései felvirágzása: a hallei pietizmus címmel bevezető gondolatokat mond  dr. Verók Attila. 

Időpont: 2017. április 4., 11.00.
A kiállítás helyszíne: SJE Konferenciaközpont Aulája

„Nincs szükség új reformációra” Nemzetközi tudományos konferencia volt a Református Teológiai Karunk szervezésében

„Nincs szükség új reformációra” Nemzetközi tudományos konferencia volt a Református Teológiai Karunk szervezésében 
 
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és a Calvin J. Teológiai Akadémia szervezésében, 2017. március 22-én, egy nemzetközi tudományos konferencia zajlott Komáromban. A reformáció jubileumi, 500. évében, ez a konferencia a református egyház egyik kiemelt rendezvénye volt. Az alkalom a Selye János Egyetem Konferenciaközpontjának dísztermében zajlott. A megjelenteket – a mintegy 120 résztvevőt – Dr. Görözdi Zsolt a teológiai kar Szenátusának elnöke köszöntötte. Majd a Selye János Egyetem Kórusa szolgált, Orsovics Yvette tanárnő vezetésével, az alkalomhoz választott kórusművekkel.
 
 
Fazekas László, a Szlovákiaii Református Keresztyén Egyház püspöke, köszöntőjében a múltból előhozható és mai is erősítő értékek hasznosságáról beszélt. A konferencia meghívott előadói az elmúlt 500 évből merítve, mutatták fel előadásaikban mindazt, ami ma is érték és jó támasz lehet a református egyházi életben és szolgálatban.
 
 
Dr. Szabó István, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, „A reformáció teológiája” című előadásában kiemelte, hogy ma nem akkor vagyunk jó reformátorok, ha beállunk a nagy elődök nyomába és minden áron reformálni akarjuk az egyházat. Magában a reformációban sem volt semmi innováció („új hit”, „új vallás”, „új egyház”)! Sokkal inkább a régit akarták új fénybe állítani. A reformáció nem volt ébredési mozgalom, hiszen azok az idők vallásos idők voltak. A reformátorok megpróbálták mederbe terelni a túlburjánzó kegyességi dolgokat. A püspök látása szerint ma is hasonló helyzetben élünk, hiszen – főleg külsőségekben – túlburjánzó kultusz, önmagában nem fogja felébreszteni az emberek „nyugvó vallásosságát”. A reformáció nem emberi akarat volt akkor sem és ma sem fog bekövetkezni kívánságra. Fontos üzenetként emelte ki az előadó, hogy a reformáció kálvini iránya magának az egyháznak is új definíciót adott, amit ha végiggondolunk, ma is teljes mértékben igaznak fogadhatunk el. Az egyház önmagában nem üdvözítő egyház. Sokkal inkább adminákulum, vagyis a Krisztus-hit által és kegyelemből megkapott üdvösség megtartására adott isteni eszköz. 
 
 
 Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a praktikumra összpontosított „A reformáció gyakorlati teológiai aspektusai, különös tekintettel a II. Helvét hitvallásra” című előadásában. Nyolc tételt fogalmazott meg, amelyekre korunkban is nagy odafigyeléssel kellene lennünk. A keresztyén kultuszok sorában, nálunk reformátusoknál, az igehirdetés ige-karakterének kell érvényesülnie, hogy helyre álljon a hallható és látható ige egyensúlya. Vagyis az igehirdetés központi jellegét erősen meg kell tartanunk. Az igehirdetéskarakter érvényesülése csak a nemzeti nyelven folyó istentisztelet keretében érvényesülhet. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet számára érthető nyelv használata természetes kell, hogy legyen. A gyülekezeti éneklésből a valamikori exkluzivitás (gregorián) leegyszerűsödött és teljesen eltűnt. Mivel az emberi tevékenységek sorában éppen az istentisztelet a legszentebb, ezért megengedhetetlen, hogy ez a cselekmény az emberi babonáskodásba és bálványimádásba süllyedjen. Sem a templomépülethez való kötődés, sem a kegytárgyaink megbecsülése, de még nemzeti elköteleződésünk sem léphet át egy határt. Például egy református templomban azért van bent nemzeti zászló, mert magyar gyülekezetről van szó. Nem pedig azért, mert ott a „magyarok istenét” tisztelnék. Ez utóbbi felfogás már bálványimádás lenne. Ma is különbséget kell tennünk lényeges és lényegtelen dolog között – mondta a püspök, hozzátéve, hogy az Istentől kapott szabadságunk erre a különbségtételre is vonatkozik. A szabadság helyes használata azt jelenti, hogy azt választjuk és azt fogadjuk el, ami a leghathatósabban szolgálja az egyház építését. Fontos tételként emelte ki a püspök, hogy „tanításban és hitben ne különbözzünk egymástól”. Előadása végén rámutatott arra, hogy a reformáció új értelmet adott a szegénygondozásnak és a szeretetszolgálatnak is, mivel kiemelte azt az érdemszerzőnek tartott szegénység-eszmény alól. Fontos társadalmi „vívmánya” a reformációnak, hogy aki tud dolgozzon, s a szegénygondozás a közösség gondoskodásának a kifejeződése kell, hogy legyen.
 
 
Dr. Gaál Botond, debreceni teológiai professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, „A reformáció lényege – újkori paradigmaváltás a keresztyén gondolkodás történetében” című előadásában azokra a tudomány- és szellemtörténeti határkövekre és hatásokra mutatott rá, amelyek előkészítették a reformációt. A geocentrikus és heliocentrikus világkép feszültségétől, Euklidészen keresztül, a Gutenberg-korszakban már neves egyetemeikig, kimutatható hatások készítették elő a reformáció eszmeiségét. A lényegi fordulat, a paradigmaváltás mégis akkor történt meg, amikor Luther Márton – Pál apostol rómaiakhoz írott levele nyomán – rádöbbent arra, hogy a hit által kegyelemből való megigazulás tény! Ez volt maga a reformáció, amit nem lehet levezetni semmilyen társadalmi vagy más egyéb kiváltó okból. A reformáció lényege tehát az a felismerés, hogy az ember szembekerült az Istennel, akitől a középkori egyház elválasztotta, s immár a hívő léleknek közvetlen kapcsolata lehet megváltó Urával.
 
 
Dr. Buzogány Dezső, kolozsvári teológiai professzor, „A II. Helvét hitvallás recepciója az erdélyi református egyházban” címmel tartotta meg előadását. Ő készítette el tavaly, az 1562-ben Bullinger Henrik által megírt, s 1566-ban kiadott hitvallás legfrissebb magyar fordítását. Az egyháztörténész-professzor a hitvallás megszületésének körülményeiről és a magyar fordítások érdekességeiről beszélt. Rámutatott, hogy az 1616-ban Szenczi Csene Péter által 
készített első magyar fordítást valójában a Pázmány Péter nevével fémjelzett ellenreformációs és rekatolizációs nyomás váltotta ki. A II. Helvét hitvallást Erdélyben hivatalosan egyetlen zsinat sem fogadta el, ám mégis meghatározó módon épült be a református egyház életébe. Míg a Heidelbergi káté a református gyülekezetek és családok kezébe került, s ott fejtette ki megtartó hatását, addig a II. Helvét hitvallás inkább a „papi elem” kötelékében rögzült. Mind a lelkészképzésben, mind a lelkészi vizsgákban máig meghatározó szerepe van ennek a hitvallásnak.
 
 
A konferencia zárásaként egy pódiumbeszélgetés zajlott a régió református egyházmegyéinek esperesei között. A Duna déli oldaláról jelen volt Máté László, a Tatai egyházmegye; Tóth András, a Pápai egyházmegye esperese. Az északi oldalról pedig Kassai Gyula, a Barsi egyházmegye, Dr. Szénási Szilárd, a Komáromi egyházmegye és Dr. Somogyi Alfréd a Pozsonyi egyházmegye esperese. A pódiumbeszélgetés témája a református identitás kérdése, a gyülekezeteink aktuális helyzete, az ötszáz év értékeinek számbavétele, s a jövő kihívásainak megfogalmazása volt.  A tudományos konferencia a komáromi református templomban, istentisztelettel záródott, amelyen Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, a Róm 1,16-17 alapján hirdette Isten igéjét: „Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, mert Isten ereje az mindenkinek az üdvösségére, aki hisz, elsősorban a zsidónak, aztán a görögnek. Mert Isten igazsága nyilvánul meg benne, amely a hitből hitre vezet, amint írva van: Az igaz a hitből él”. -sa- 

Nemzetközi tudományos konferencia

Új reformáció címmel 2017. március 22-én nemzetközi tudományos konferencia lesz a Református Teológiai Karon. A konferencia – amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal közös szervezésben valósul meg – a reformáció 500., jubileumi évének egyik kiemelt felvidéki rendezvénye.

Meghívó és program

Erős vár a nyelv – Jakab István - díj

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt. 

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR 

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2016/2017-es évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2017. április 30. A beérkezett prédikációkat 2017. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2017. január
Az Alapítvány Kuratóriuma

HIÁNYPÓTLÓ SZOCIÁLETIKAI ELŐADÁSSOROZAT VOLT FELVIDÉKI KARUNKON

A KULTÚRETIKAI PARADIGMAVÁLTÁS FONTOSSÁGÁRÓL

Izgalmas sorozat, számos új információ. - A rév-komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán érdekes, hiánypótló szociáletikai előadássorozatra került sor 2016. szeptember--december hónapban, összesen 34 órában. Dr. Békefy Lajos református teológus, világvallás-kutató és Dr. Birkás Antal evangélikus teológus, politológus a Magyarországon a Barankovics Alapítvány által megjelentett „zöld” szociáletika szerkesztőiként és t szerzőjének két társszerzőjeként, akönyvben kifejtett protestáns integrált felelősségetika módszerévelközelítették meg témáikat.

Dr. Birkás Antal kezdte a sorozatot, a protestáns politikai filozófia

kérdéseivel, Luther és Kálvin, valamint Kuyper tanításaival, az engedelmesség és ellenállás kérdésének reformátori megközelítésével. Felvázolta a reformátorok gazdasági nézeteit, majd részletesen kibontotta az állam-egyház viszony alakulását történelmi és európai vetületben, ismertetve legfőbb kutatási területeként szerzett ismereteit diójban akülönböző ide vonatkozó elméletekről és érvényes joggyakorlatról. 

Dr. Békefy Lajos bemutatta az integrált felelősségetika módszerét, a protestáns szociáletika történetét. Részletesen elemezte a módszer segítségével a református szociáletika kezdeteit, 20. századi kibontakozását. Ezt követően a világvallások 21. századi versenyfutását vázolta fel a bergeri antiszekularizációs tézis nyomán. A 2070-es évekig valószínűsíthető világvallás-trendek tükrében szólt a keresztyénség-iszlámközötti feszültségekről, a Migrópa, Eurábia névvel megjelölt törekvésekről. Majd a legújabb Maddison-féle kutatások és publikált, roppant izgalmasgazdaságstatisztikák tükrében szólt a protestáns gazdaságetika sajátosságairól. A statisztikák révén sikerült kimutatni az egy főre eső nemzeti jövedelem alakulását 1500 óta napjainkig. Ezek egyértelműen kihozták az európai protestáns országok gazdasági fölényét a katolikus országokkal szemben, s ennek a gazdaság-lélektani, protestáns hitben és erkölcsben, puritán attitűdben, felelősségetikában rejlő mozgatórugóit szemléletesen és meggyőzően illusztrálta „A protestáns gazdaságetikai csoda titka és magyarázata” címmel. Decemberi blokkjában a protestáns kultúretika izgalmas kérdéseivel, és az öko-etika aktualitásaival foglalkozott. A pénz uralja a világot, de ki uralja a pénzt témakörét, illetve a gerontológiát csak röviden érintette, kifejezve készségét, hogy ezekről részletesebben egykövetkező, 2017. évi előadásblokkban szívesen szól majd. Mindkét előadó sorozatai olyan és annyi új ismeretanyagot, információt adtak, hogy azok feldolgozásához egy munkafüzet igen hasznos lenne, s még inkább az, hogy e témákat lelkészek, egyházi és nem egyházi érdeklődők is szélesebbkörben megismerjék

Kultúretikai apóriák. - Ízelítőül néhány gondolatot jegyzünk ide Dr. Békefy Lajos kultúretikai előadásából. Számos példán bizonyította, hogy kultúra és etika milyen szoros és termékeny kölcsönhatásban állhat egymással, illetve milyen szembenállások lehetségesek, előidézve a kultúra mélyzuhanását.Albert Schweitzer etikus, gazdag, 1923-ban Uppsalában tartott kultúrfilozófiai előadásain keresztül mutatott rá az előadó a ma is elgondolkodtató megállapítás összefüggéseire: „A kultúra hanyatlásának korszakában élünk. Nem a háború okozta ezt a helyzetet. Ez csak a hanyatlás borzasztó jele volt. Ami már szellemileg korábban bekövetkezett, az fejeződött ki a háborúban”. Vishal Mangalwadi, napjaink indiai protestáns filozófusa pedig a mai Európa veszélyeztetettségét abban látja, hogy a keresztyén kultúra szívéről, a Bibliáról szakadt le Nyugat jó része. „Vagy visszataláltok a gyökerekhez, vagy elvesztek!” – így az indiai tudós.Peter Berger pedig, a vallás és a modernitás kutatója, a szekularizációs tézis megcáfolója így fogalmaz: nem a protestáns hit a pluralista és modern kultúra alapja, hanem a bibliai hit, s ez marad továbbra is a legerőteljesebb kulturális energiaforrásKépekkel, ábrákkal, modellekkel gazdagon illusztrált előadásában „Isten kultúrküzdelméről” is szólt, melynek eszköze és történelmi formája az exodusok sorozata volt. Négy ilyen paradigmaváltást mutatott be: a bábelizmust, az etnikai idegenségből történt kihívást Ábrám és háza népe történetével, mintegy 2000 évvel Kr. előtt. Az akkád-sumér kultúrát anthropo-glórifikálásnak, az ember öndicsőítésének nevezte, ennek jele volt a bábeli torony építése. A következő kultúrparadigmán az egyiptomi „jólétből”, a fogyasztás és konzum ókori birodalmából történt szabadítást mutatta be. A harmadik isteni kultúrparadigma a pusztai vándorlás során áll előttünk, az arany mammonizmustól történt szabadítás során. A negyedik paradigma az asszír-babilóniai fogságból, az idegen istenek, gondolkodás és vallások, bálványok megkötöző hatalma alóli szabadítást jelölte meg. 

keresztyénséget a legkülönfélébb szellemi és testi bálványok, azidolatrizmus, s az önbálványozás, az idiolatrizmus kötelékeiből történő jézusi-pneumatikus szabadítás hatalmas történelmi eszközeként mutatta be. A kultúra és a civilizáció szembeállítását hamis alternatívaként vetette el. Rámutatott: kezdetben, a creatio ex nihilo során a Szellem, Isten Lelkének befolyása, creatioja nélkül semmi nem jöhetett volna létre. Tehát az anyag rendkövető, az isteni Lélek lenyomataként a matériába belevetülő fizikai törvényszerűségek szerinti elrendeződése, törvénytartása a szellemi befolyás, a pneumatikus creatio és fenntartás következménye volt, s az is marad az anyagi világ végéig. Ezután kultúrtipológizálással közel 30 olyan régi-modern idolt, bálványt és idiolatrikus, azaz önimádást megvalósító attitűdöt sorolt fel, melyek között akár a hallgatók is felismerhették saját idoljaikat és idiolatrikus kísértéseiket. Ismételten, már refrénszerűen hangsúlyozta az előadó Albert Schweitzer alapvető tézisét: „Etika nélkül kultúra nem lehetséges, ez önellentmondás lenne”. Csak a kultúra etizálásával, etikai értékekkel történő áthatásával, érték-perichorézisszellehet megakadályozni ma is a kultúra hanyatlását. A hanyatlásnak a múlt század elején és közepén a háború volt a jele, ma a globalizáció nyílt és rejtett idoljai. 

A roppant érdekes és izgalmas ötféle niebuhri modell pozícionálásán keresztül mutatta be Krisztus és kultúra viszonyát, jellemezve is sorban ezeket: Krisztus a kultúra ellen; a kultúra Krisztusa; Krisztus a kultúra fölött; Krisztus és a kultúra paradoxona; Krisztus a kultúra transzformátora. Történelmi, irodalmi, teológiai példákat is felmutatott mindegyikre, az ötödik pozíciót tartva ma is érvényesíthetőnek, számunkra is vállalhatónak. Az áthatás, a perichorézisz óegyházi kategóriájával jellemezte a keresztyénségma is konstruktív kultúraértelmezését és gyakorlatát, s a mustármag és a kovász példázatával illusztrálta a 21. századi protestáns kultúramodell időtállóságát. Csak így lehet megvalósítani valamit a kultúra oly’ szükséges re-valorizációjából, értékhordozó, értékközvetítő szerepének megőrzéséből, ugyanígy újra-etizálását, újra humanizálását, re-formációját is így munkálhatjuk. H. van Til és H. Timm legújabb kultúraelméleti kutatásai nyomán szólt még az „Entnomadisierung”, a modernkori nomádság és barbárság jelenségei leleplezésének és néven nevezésének nagyon égető, szükséges voltáról, az ellenük folytatandó „kultúrharc” eszközeiről. Így főként a kulturális és szakrális amnézia, emlékezet kiesés gyógyításának sürgető voltáról, el egészen a kozmo-esztétikai kultúra ápolásáig. Mindez, s a kultúretikai elemzések, és stratégiák egész sora, ami ebben az előadásban felmerült, ugyanazt a célt követi és törekszik megvalósítani, mint amit a 20. század elején a holland református teológia, majd a reformációi filozófia tűzött ki a társadalom elé, és meglehetősen jó hatásfokkal meg is valósított Hollandiában, Svájcban és Skóciában, részben hazánkban és Erdélyben. Nevezetesen: Isten dicsőségének keresését, megélését, szolgálatát a kultúra és a kultúretika területén. Várjuk az érdekes sorozat folytatását 2017-ben! (-s-s-n)

 

DÉKÁNI SZABADIDŐ

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2016. november 28-án 8,00 órától 12,00 óráig dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára. A dékáni szabadidő alatt kerül sor a Selye J. Egyetem rektorjelöltjének bemutatkozására, amelyre nagy szeretettel és tisztelettel várjuk a hallgatóinkat az Egyetem Konferencia Központjának aulájába.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Nemzetközi tudományos konferencia

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar  - Komárom

Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Kara - Eperjes

Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Sulyok István  Teológiai Tudományok Intézete– Nagyvárad

Calvin J. Teológiai Akadémia –Komárom

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Abaúj-Tornai Egyházmegye


 

Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók

Nemzetközi tudományos konferencia

Helyszín és időpont:

Kassai Magyar Református Egyházközség – Kovács u. 15  - Kassa

2016. november 24.      

Program

2016. november 24. csütörtök

  • 9:00 – Résztvevők regisztrációja
  • 9:30 – Köszöntő, rektori és dékáni megnyitó - Doc. RNDr. Tóth János, PhD., a Selye János Egyetem rektora és Mgr. Lévai Attila, PhD., a  Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja – Komárom
  • 9:45 – Bevezető áhítat: Mgr. Fazekas László, püspök – Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

 

Előadások:

  • 10:00 – Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók – Dr. Barnóczki Anita, PhD. – Sárospataki Református Teológiai Akadémia – Sárospatak
  • 10:30 –  Permanentná formácia kňazov Prešovskej gréckokatolíckej archieparchie a je prínos k rozvíjaniu duchovného rozmeru v živote spoločnosti na Slovensku – Mons. prof. ThDr. Peter Šturák, PhD. – dekan Gréckokatolíckej teologickej fakulty Prešovskej univerzity v Prešove - GTF PU – Prešov
  • 11:00 – A 103. zsoltár ekologikus összefüggései – prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  - - GTF PU – Prešov
  • 11:30 – kávészünet
  • 11:50–  Jogkövetés biblikusan (A jog teológiai igazságkritériumai)  - JUDr. ThDr. Rákos Loránt, PhD. - SzRKE
  • 12:20 –  A házasságkötési eskü problematikája. – Ing. Kis Jolán, PhD. , SJE RTK - Komárom

13:00 – Ebéd

  • 14:30 – Egy diakóniai felmérés utóélete - a SZRKE szeretetszolgálatában végzett felmérés értékelése. – Mgr. Ibos Henriett,  SzRKE Diakóniai Központja
  • 15:00 –  A fogyatékosság jelenségének keresztyén értelmezése – Mgr. Haris Szilárd. PhD., SzRKE Diakóniai Központja
  • 15:30 –  A cigányság integrációjának társadalmi és egyházi kihívásai napjainkban  - ThDr. Kálmán Csaba, MRE Veszprémi Egyházmegye
  • 16:00 –  kávészünet
  • 16:20 – Anyanyelvváltási tapasztalatok és nyelvi szórványosodás a felvidéki magyar református közösségben – ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. – SJE RTK - Komárom
  • 16:50 – kerekasztal-megbeszélés, a konferencia kiértékelése
  • 17:30 – Tájékoztató a SJE RTK életéről, kiadványairól - Mgr. Lévai Attila, PhD. – dékán és Mgr. Czinke Zsolt, PhD.- hallgató - SJE RTK – Komárom
  • 18:00 –  Záró áhitat: Mgr. Orémus Zoltán, esperes - SzRKE Abaúj-Tornai Református Egyházmegye

Programbizottság:

Mgr. Lévai Attila, PhD. - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Doc. Dr. Füsti-Molnár Szilveszter, PhD.  - Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Dr. habil. Kókai Nagy Viktor, PhD. - Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, Magyarország

Doc. Dr. Pálfi József, PhD. – Partiumi Keresztyén Egyetem – Nagyvárad

prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  – Gréckokatolícka teologická fakulta  Prešovskej univerzity – Prešov

Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.  - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Szervezőbizottság

Ing. Kis Jolán, PhD.

Mgr. Czinke Zsolt

Mgr. Orémus Zoltán

Mgr. Pólya Katalin, PhD

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD..

 

 

A KONFERENCIA VÉDNÖKEI

 

Doc. RNDr. Tóth János, PhD. a SJE rektora

Mgr. Fazekas László – a SzRKE püspöke

 

(kérdések és információk tekintetében)

Mgr. Lévai Attila, PhD.

Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar Komárom

Cím: Bratislavská cesta 3322

945 01 Komárno

Slovenská republika

tel.: 00421 035 3260657

e-mail:   levaia @selyeuni.sk

 

 

Tanszékvezetői pályázat

A Selye János Egyetem Református Teológiai  Kara dékánja

 

a 131/2002 T.t. sz. felsőoktatási törvénnyel összehangban, a SJE oktatói, kutatói, professzori, docensi munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve, valamint a SJE vezetői munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve alapján

 

p á l y á z a t o t   h i r d e t

 

a következő tanszékvezetői munkakör betöltésére: „TANSZÉKVEZETŐI PÁLYÁZAT“

 

 

 

 

 

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ KÖZGYŰLÉS

  A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara
 
2016. június 19-én, vasárnap délután 15,00 órakor
a komáromi református templomban
ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ és DOKTORAVATÓ KÖZGYŰLÉST TART.

Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán

Program:

1. Igehirdetés: Dr. Habil.Bernhard Kaiser, D.Th. 2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Doktoravatás (Doc. RNDr. Tóth János, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)

 

M E G H Í V Ó

M E G H Í V Ó

Komolyzenei koncertre

A Selye János Egyetem rektora, Doc. RNDr. Tóth János, PhD.
és a
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Ft. Mgr. Fazekas László
védnökségével

2016. április 18-án, hétfőn 18 órai kezdettel, Révkomáromban, a református templomban.

Fellépő: Flauto Dolce Együttes (Kolozsvár, Románia)

(korabeli hangszereken)

MAJÓ Zoltán – furulyák, művészeti vezető,  SZABÓ Mária - furulyák, MIKLÓS Noémi – csembaló, orgona és Mihaela MAXIM – szoprán

A kolozsvári Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia keretein belül. Az együttes nagy figyelmet szentel a hazai régi zene ápolására, megszólaltatására. Mihaela Maxim szoprán énekesnő hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. Az együttes tevékenysége során több mint 350 koncerten, különböző rádió- és TV-felvételeken, fesztiválokon működött közre, ill. több CD-t adott ki. Románián kívül Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Izraelben, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában lépett fel.

MEGHÍVÓ

Dr. Szabó Sándor orvosprofesszor /a Kaliforniai Egyetem Orvostudományi Központjának kutatója, Selye János doktorandusza/ előadására, mely a Selye János Egyetem Konferencia-központjában, 2016. március 9-én, szerda 11,00-tól kerül megrendezésre. 
 
Az előadás címe: Selye János munkásságáról és a stresszről
 
valamint 

Dr. Békefy Lajos előadására, mely a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, 2016. március 9-én, (szerdán) 13 órakor kerül megrendezésre. 

Az előadás címe:  Lepsius tudósítása az örmény genocídiumról

Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt. Dékáni Hivatal

Live Stream

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aula

video_tab_normal

Kalendár udalostí - AULA

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            

K1

video_tab_normal

Kalendár udalostí - K1

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            

K2

video_tab_normal

Kalendár udalostí - K2

<<  Február 2016  >>
 Po   Ut   St   Št   Pi   So   Ne 
  1   2   3   4   5   6   7
  8   9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29            
 

 

 
 
 

Erős vár a nyelv – Jakab István-díj

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek. A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2015/2016-os évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2016. április 30. A beérkezett prédikációkat 2016. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2016. január

Az Alapítvány Kuratóriuma

Meghívó

Meghívó

 

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Teleki László Alapítvány tisztelettel meghívja a

„MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

– ÉRTÉKMENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN”

című kiállítás megnyitójára

2015. december 11-én, 14.00 órára.

 

Helyszín: Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Tiszti Pavilon, Komárom

 

A kiállítás a Kárpát-medencében 1999–2012 között a Magyar Kormány támogatásával megújult magyar vonatkozású építészeti örökséget mutatja be. A vándorkiállítás eddigi helyszínei: Budapest, Técső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Petrozsény, Kézdivásárhely.

 

A kiállítást megnyitja:

Csibi Krisztina

a Magyarság Háza igazgatója

és

Lévai Attila dékán, református lelkész

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar –

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Köszöntőt mond:

S. Sebestyén József építész

 

A kiállítást bemutatja: 

Dr. Diószegi László 

a Teleki László Alapítvány igazgatója

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.